Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Névtár
NÉVTÁR A nem közölt jegyzőkönyvi pontokban szereplő jelentős személyek adatai (A névtárban az alábbi adatokat adjuk meg: név, születési és halálozási év, foglalkozás, életpálya, az illető személy ügyét tárgyaló minisztertanácsi ülés ideje, a napirendi pont száma, az előterjesztő miniszter és az ügy megnevezése) Almássy Imre gr. (1868-1929), földbirtokos, politikus. Egyetemi tanulmányai után, 1892 és 1897 között szabadelvű párti programmal országgyűlési képviselő. 1906-ban kinevezték Jász-Nagykun- Szolnok vármegye főispánjának. A főrendiház, majd 1927-től a felsőház tagja. 1923-ban az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöke. Pusztaszentkamarási birtokán mintagazdaságot létesített. 1903. július 22./1. bűm. - Lipót-rend lov. kér. adományozása. Angyal Dezső (1852-1936), kertészeti szakíró. Jelentős részt vállalt a Kertészeti Tanintézet megszervezésében és fejlesztésében, amelynek 1894-től tanára, majd igazgatója. 1904-ben királyi tanácsos, 1913-től országos kertészeti felügyelő. Modern gyümölcstermesztésünk elindítója. Nevéhez fűződik a Kertészeti Lapok alapítása és a magyar eredetű gyümölcsfajták leírása. 1904. december 2./40. fm. - Kir. tan. cím adományozása. Apponyi Sándor gr. (1844-1925), diplomata, bibliográfus, az MTA tagja. Külföldön tanult, majd a londoni és párizsi nagykövetségeken teljesített szolgálatot (1863-1866, 1871-1874). Apja halála után visszavonult a diplomáciai szolgálatból és lengyeli birtokán bibliofiliával, történeti és régészeti kutatásokkal foglalkozott. 1895-ben felajánlotta lengyeli kastélyában őrzött gyűjteményét egy Szekszárdon létesítendő múzeumnak. Tervszerűen gyűjtötte a hungarikákat. Könyvtárát 1924-ben az Országos Széchényi Könyvtárnak ajándékozta. 1904. november 5./21. me. - Főkama- rási kinevezése. Árkövy József (1851-1922), fogorvos, egyetemi tanár. Diplomáját 1876-ban szerezte Budapesten, majd külföldi tanulmányútja után, 1877-ben kezdte meg orvosi gyakorlatát. Foggyógyintézetet nyitott 1881-ben, és még ugyanebben az évben a fogászat magántanárává nevezték ki. 1888-ban kórházi orvos lett a Rókusbán, 1890-től pedig a budapesti fogászati klinika vezetője. A budapesti egyetemen 1892-ben a fogászat nyilvános rendkívüli, 1906-ban nyilvános rendes tanárává nevezték ki. Nevéhez fűződött a budapesti sztomatológiai klinika megszervezése. 1905-ben tótfalvi előnéwel magyar nemességet kapott. 1905. május 18./4. bűm. - Magyar nemesség adományozása a közegészség- ügy terén szerzett érdemeiért. Bachruch Károly (1851-1925), ötvös, cs. és kir. udvari ékszerész, kamarai szállító. Budapesten ezüstgyárat alapított. Királykúti előnéwel magyar nemességet kapott. 1905. április 14./19. vkm. - Magyar nemesség adományozása az iparművészet terén szerzett érdemeiért. Balla (1881-ig Blau) Pál (1864-?), mérnök. A bécsi műegyetemen végzett, majd 1887-ben a m. kir. posta szolgálatába
