Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

57- (IO-) 1905. április 14. i. Az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi politikájának hatása A földmívelési miniszter úr előadta, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya a Dingley Bili név alatt ismert tarifatörvény életbelépte óta az előbbinél is önkényesebb külkereskedelmi politikát követ Európával szemben, melynek érdekelt államai - külö­nösen a Német Birodalom és Monarchiánk - az Egyesült Államoknak feltétlenül ren­delkezésére bocsátották a teljes és korlátlan legnagyobb kedvezményes elbánást; tehát mindazokat a vámmérsékléseket, melyeket egyéb államokkal kötött kereskedelmi szer­ződéseikben azoknak megfelelő értékű ellenszolgáltatásokért adtak. Ennek ellenében az Egyesült Államok kormánya a Dingley Bili értelmében inaugurált úgynevezett viszo­nosság (reciprocity) álláspontjára helyezkedve - a teljes és korlátlan legnagyobb kedvez­mény helyett - csak az olyan vámmérsékléseket hajlandó nekünk engedélyezni, melye­ket a maga részéről minden külön ellenszolgáltatás nélkül nyújtott vagy nyújtand a vele szerződő egyéb államoknak.7"7 A viszonosság elvének ilyen egyoldalú alkalmazása reánk nézve lényegesen hátrá­nyos helyzetet teremt, egyrészt saját közvetlen kiviteli és behozatali érdekeink, másrészt és főképpen pedig a Németországgal való forgalmunk szempontjából. Közvetetlen forgalmi érdekeinkre való tekintetből hátrányos a mai helyzet azért, mert Amerika különösen mezőgazdasági és főleg állattenyésztési termékekből való ha­talmas kivitele javára minden ellenszolgáltatás nélkül élvezi, és a mai viszony érintetle­nül hagyása esetén jövőre is élvezné nálunk az agrárvámjaink mérséklése terén az e rész­ben érdekelt egyéb államokkal (tehát főleg a Balkán államokkal és esetleg Oroszország­gal) kötendő kereskedelmi szerződéseinkben ezen államoktól nyerendő értékes ellenszolgáltatásokért esetleg nyújtandó kedvezményeket. Ez a helyzet önként értetőleg tetemesen nehezítő és zavaró körülmény gyanánt hathat közre a mondott irányokban esetleg már rövidesen megindítandó szerződéses tárgyalásainknál, s azért az említett ne­hézség idejekorán való kiküszöbölése már ebből a szempontból is fölöttébb kívánatos. De másrészt hátrányos reánk ez a mai helyzet még azért is, mert az általunk korlátla­nul megadott legnagyobb kedvezményes elbánásért mink ma Amerikától tulajdonkép­pen semmiféle, csak megközelítőleg is egyenlő értékű ellenszolgáltatást nem élvezünk; holott a viszonosság alapján létesítendő szerződés keretében kétségkívül módunk lehetne Amerikától nem egy olyan kiviteli cikkünk számára, mely ott esetleg kedvező piacra ta­lálhatna - mint például borkivitelünk - értékes ellenszolgáltatásokat szereznünk. Az ide irányuló tárgyalások keretében módot találhatnánk esetleg arra is, hogy Amerikába irá­nyuló cukorkivitelünk helyzetében is - mely cikk ezen forgalomban annak előtte domi- 717 717 1906. január 4-én minisztertanácsi határozat (1906. január 4-/24.) született arra, hogy a magyar borok ki­vitele érdekében - a földművelésügyi miniszter felügyeletével - népszerűsítő kampányt szerveznek. Erre a célra a kormány 11 000 dollárt engedélyezett. 803

Next

/
Oldalképek
Tartalom