Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Bevezető tanulmány - A. Gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya 1903. június 27-1903. november 3. - A kormány lemondása, a Szabadelvű Párt katonai programjának elfogadása
nák visszatartására vonatkozó rendelet megvitatását tűzzék napirendre. A kérelmezők abban reménykedtek, hogy az országgyűlés október 3-ára történő összehívását kikényszerítve a fenti témában ismét lesznek olyan kormánypárti képviselők, akik - a belső ellentéteket tovább mélyítve - az ellenzékkel szavaznak. Az ellenzéki párt fenti reményét hiúsította meg a Szabadelvű Párt vezetősége azzal, hogy a parlamenti ülést megelőző napra értekezletet hívott össze, amelyen a tagság egységes álláspontjának kialakítását tűzték ki célul. A megbeszélésen Tisza István javaslatára az alábbi előterjesztést fogadták el: „Állapodjék meg az értekezlet abban, hogy se a harmadéves katonák kérdésének, sem pedig más kérdésnek érdemleges tárgyalásra való kitűzéséhez, illetőleg újabb ülésre való napirend kitűzéséhez a párt ne járuljon hozzá.”41 Az értekezlet figyelmen kívül hagyta az ellenzék azon megállapítását, illetve követelését, amely szerint a lemondott kormány kötelessége a parlament ülésén megjelenni. Erről nem született állásfoglalás, és a kormány tagjai a személyeskedésekbe torkolló viták elkerülése érdekében nem jelentek meg a kikényszeríttet parlamenti ülésen. A megbízott magyar miniszterelnököt a király 1903. október 5-én reggel kilenc órakor arról tájékoztatta, hogy az új kormány kinevezéséig a kabinet hivatalában marad, de addig nem akar Budapestre utazni, amíg az országnak nem lesz stabil kormánya. Az Erzsé- bet-híd felavatására tervezett látogatását is lemondta, és közölte, hogy személyének képviseletével József Ágoston főherceget bízta meg. Az uralkodó nem leplezte csalódottságát, amelyhez a kormányon kívül a Szabadelvű Párt tevékenysége is hozzájárult, ezért a magyar politikusokkal csak a bécsi tanácsadói háttérre támaszkodva kívánt a politikai válságról tárgyalni. Khuen-Héderváry, annak ellenére, hogy most a király nem kérte fel tanácsadásra, a beszélgetés során Széli Kálmán meghallgatását szorgalmazta. Az uralkodó hajlandó volt arra, hogy Széli Kálmánt nem mint jelöltet, hanem mint tanácsadót és a kilences bizottság elnökét audiencián fogadja és egyben utasította Khuent, hogy erről táviratilag értesítse a politikust. A király tartott a Budapesten többnyire csak „kigondoló” bizottságként emlegetett kilencek készülő határozatától, ezért - időnyerés céljából - a miniszterelnökön keresztül arra kérte Széli Kálmánt, hogy „ne nagyon siettessék a dolgot, s ne ha- markodják el.”241 242 Azzal mindenki egyetértett, hogy nagy baj lenne, ha a kormányon lévő párt által elkészített programot a király nem fogadná el. Ferenc Józsefet ingerelte a katonasággal kapcsolatos követelések felerősödése, a vezényleti nyelv kivételével ezekről az volt a véleménye, hegy: „meg lehet csinálni, de nem kell követelni.”243 A magyar miniszterelnök megítélése a bécsi udvari körökben sokat változott. König Károly például Thallóczy Lajos előtt azért hibáztatta Khuen-Héderváryt,244 hogy „miért felelt a Koerber beszédre, mikor nem volt muszáj, s ha felelt, miért nem felelt borsosán, s látva Apponyi garázdálkodását, zsebében lévén az elnapolási rendelet, miért nem élt vele?” A válság elmélyülését látva az osztrák miniszterelnök is békülékenyebb hangokat ütött meg. A kereskedelmi kamarák október 3-án megtartott bankettjén Koerber „ügyes szaltó mortále-val a Los von Ungar jelszótól a Zusammen mit Ungar-га ugrott át.”245 Igaz, ennek a nyilatkozatnak a magyar belpolitikai életre semmiféle hatása nem volt. 241 Egyetértés, 1903. október 3. A kormánypárt megbízottja. 242 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. október 5. 243 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. szeptember 27. 244 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. október 2. 245 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. október 4. 7 6
