Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
egyenlővé tétessenek, amely célból az új telepesek tartozásából 94 024 К el volna engedendő. Miután azonban a telepítésről szóló 1894: V. t.cikk 12. §-a szerint a Telepítési Alap tőkéjének mindig biztosítva kell lennie, és határozott idő alatt az alapba vissza kell térülnie és emiatt az alap követelése nem engedhető el, másfelől pedig az alap kamatjövedelméből ilyen nagy kedvezmény ma még nem engedélyezhető; az előadó miniszter úr a kitűzött célt a Kincstár által nyújtandó segéllyel véli elérhetőnek akként, hogy a szükséges 94 024 К segélyt az új telepeseknek vételárhátralékuk apasztására engedélyezné, illetőleg a Telepítési Alapba átutalná az 1894: V. törvénycikk alapján létesített telepek és a magántelepítési, valamint feldarabolási törekvések támogatására tárcájának 1904. évi költségvetésében átmeneti kiadások X. fej. 15. cím 2. rovat 3. és 4. alrovata alatt előirányzott 210 600 К és 150 000 К hitelek terhére, ahol megfelelő hitel még rendelkezésére áll. A minisztertanács a kérdéses segély megadására a felhatalmazást megadta. Ótelek község adósságának törlése6’6 A földmívelési miniszter úr előterjesztette, hogy Ótelek, Torontál vármegyei község egyrészt már esedékessé vált vételári részletek, másrészt még a 80-as évek elejéről fennmaradt és bíróilag megítélt haszonbéri hátralékok, ezen időközi kamatai és megítélt perköltségek címén mintegy 65 000 koronát meghaladó összeggel tartozik a Kincstárnak.6’7 Miután Ötelek község állandóan zilált anyagi viszonyaira hivatkozva, fenti tartozásból alig törlesztett valamit, tartozása az időközi kamatokkal és az esedékessé vált vételári részletekkel ma már oly tetemes összegre szaporodott, hogy annak mielőbbi rendezése a község teljes anyagi tönkretételének kikerülése érdekében fölötte kívánatos; s miután ezen tetemes és rohamosan szaporodó kincstári követelés részben is csak akként biztosít 635 A Krassó-Szörény vármegyei Rakitta, Bakest, Bozsur, Monostor és Zsuppány községek határában, a Lugosi Erdőigazgatósághoz tartozó kincstári ún. vágásterületen 1893-ban alakították ki az igazfalvi telepet. Ezen a területen 205 Békés megyei földműves részére, családonként 20,5 kát. holdat osztottak ki. Fizetési feltételek: a telepesek által kifizetett 10% előleg levonása után a fennmaradó holdankénti 90 koronás tartozáshoz a kincstár által előlegezett 750 korona házépítési kölcsön járult. Az évi törlesztést - a 4%-os kamattal együtt - 120 korona 80 fillérben állapították meg. A fenti telephelyek elfoglalása után - 1894-ben - a kincstár megvásárolta a Telepítési Alap pénzéből, 204 ezer koronáért Papp Antal örököseinek bukoveci birtokát. Az Igazfalvával határos 1798 holdas birtokon csak 846 kát. hold volt mezőgazdasági művelésre alkalmas, amelyet 46 új telepes között osztottak ki. A drágán vásárolt birtok felosztásának az lett a következménye, hogy az új telepesek évi törlesztő részlete 185 koronára rúgott. Az elégedetlenséget tovább fokozta, hogy az később kiosztott földek nem csak rosszabb minőségűek voltak a korábban átadottaknál, hanem a falutól is távol feküdtek. Ezért a földművelésügyi miniszter javasolta a telepesek hátralékának csökkentését a Telepítési Alap terhére. (MNL OL K-255-1904-9. t-4088. A földművelésügyi miniszter átirata a pénzügyminiszter részére az igazfalvi telepesek segélyezése ügyében. 1904. december 24. Aktajegyzet: Lukács László pénzügyminiszter a tervezett intézkedés ellen kifogást nem emelt. 1905. január 6.) 636 A telepítésekről lásd még: MNL OL К 27.1904. január 9/25.; 1904. szeptember 8У27.; 1904. november 21J16:, 1905. január 6./30. és 33. 637 1880-ban a község területén 134 család között 1017 kát. hold földet osztottak ki. A földek gyenge minősége miatt a hitelek törlesztő részleteit nem tudták megfizetni. 737
