Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
A balatonfüredi szénkénegraktár készlethiányának törlése A földmívelési miniszter úr előadta, hogy abból a célból, hogy azok a szőlőbirtokosok, akik a filoxéra ellen való védekezésre szénkéneget használnak, könnyen juthassanak ez anyaghoz, az illető borvidékeken összesen 63 bizományi szénkénegraktár tartatik fenn.6'5 E raktárak kezelésére nézve a Kincstár [és] a bizományos (rendszerint az illető község) közt az a viszony áll fenn, hogy a Kincstár a szénkéneget az illető bizományi raktárba szállíttatja, a bizományos azt teljes anyagi felelősség mellett kezeli és a Kincstár által megállapított áron eladja, erről pontos számadást vezet, a szénkéneg eladásából befolyó pénzt az illetékes adóhivatali pénztárba beszállítja, s a számadást minden évnegyed végével a Földmívelési Minisztériumhoz terjeszti fel. Ily szénkénegraktár áll fenn Balatonfüred községe bizományi kezelésében is. E raktár kezelése a múlt év végén megvizsgáltatván, 10 874 К 98 f a szénkéneg eladásából befolyt, de az adóhivatali pénztárba be nem szállított hiány állapíttatott meg. Ez a hiány úgy keletkezett, hogy a fenti összeget Barcsay Boldizsár jegyző, akire a község a raktár kezelése ügyeinek közvetlen intézését rábízta, jogtalanul eltulajdonította. E hiányért a Kincstárral szemben természetesen a község felelős, a község azonban Barcsay Boldizsár elleni követelését nem érvényesítheti, mert a nevezett jegyző közvetlenül a sikkasztás kiderítése után öngyilkossá lett. Tekintve, hogy a nevezett község nem képes a jelzett hiányt pótolni, s mivel a követelés érvényesítése a község háztartásában nagyon érzékeny zavarokat okozhatna, amit előidézni nem volna célszerű: a földmívelési miniszter úr a minisztertanács hozzájárulását kéri ahhoz, hogy a Kincstár jelzett követelésének érvényesítését mellőzze. A minisztertanács ezen javaslathoz hozzájárult. 18. A Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezetének segélyezése A földmívelési miniszter úr előterjesztette, hegy a budapesti vásárcsarnokok létesítése alkalmával mozgalom indult meg a gazdaközönség körében, hogy terményeinknek az új intézmény felhasználásával kínálkozó előnyösebb értékesítése végett szövetkezetét alakítsanak. A szövetkezet „Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete” cég alatt 1896. évben megalakulván, működését a vásárcsarnok útján forgalomba kerülő gazdasági termények- és termékeknek közvetlen a termelőktől való beszerzésével és közvetítésével meg is kezdette. A vásárcsarnoki intézmény és a szövetkezeti üzem terén tapasztalatok hiánya, főleg pedig a forgalmi tőke elégtelensége azonban csakhamar zavarokat okoztak a szövetkezet működésében, melyek a kétségtelenül üdvös célból megindított vállalkozást létalapjában megingatták. 6ij A szénkénegezés a filoxéra által megtámadott, de még termőképes szőlőültetvények fenntartását szolgálta. Hazánkban erre a célra 1904-ben - a zalatnai és a pozsonyi gyárból szállított - 36 850 mázsa szénkéneget használtak fel. (Lásd: Évkönyv 1904,1905.101.) *7728
