Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
A hajózó Béga és az Óbéga-Beregszó csatorna között fekvő Románszentmihálytól Szerbittebéig terjedő 13 000 kát. holdnyi térség - részben a hajózó Béga nagyvizeinek kiömlése folytán, részben pedig a belvizek miatt - évről évre elárasztással sújtatik. A bajok megszüntetését célzó vízrendezési munkálatok tervezete már évek előtt elkészült, és azok végrehajtására az érdekeltség még 1898. évben társulattá alakult. A társulat azonban - még mielőtt feladatának megvalósítása érdekében bármit is tett volna - feloszlott, főleg amiatt, mert az alsó érdekeltség a Béga csatornának az 1902: XXII. te.596 alapján végrehajtandó szabályozási munkálataival a vízrendezéshez fűződő érdekeit némiképpen biztosítottnak látta. A Béga csatorna tervbe vett és az idézett törvény értelmében 10 év alatt foganatosítandó munkálatainak keretében ugyanis célba van véve az is, hogy a Béga-csatorna úgynevezett Csurgója, amelyen a csatorna felesleges vizei eddig a csatorna menti területek elárasztásával kifolyást találtak, jövőben megszüntettetik, és a nagy vizeknek kár nélküli lefolyása biztosíttatik. Ezáltal azoknak a területeknek a helyzetében, amely területek főleg a Béga nagy vizeitől szenvedtek, tényleg javulás remélhető. Változatlanul rossz helyzetben maradnak azonban azok a területek, amelyek a belvizek károsításainak vannak kitéve. Ilyenek különösen a nevezett kincstári telepes községek határai, amelyek nem a Csurgón átömlő vizek, hanem kizárólag a belvizektől vannak állandó károsodásoknak kitéve. Ezek a telepes községek vigasztalan helyzetükön segítendők, belvíz bajaik orvoslásáért a folyó évben már a törvényhozáshoz is folyamodtak. Az elkészült tervek szerint az itt szóban lévő területek belvizeinek rendezése - a többi területektől elkülönítve - egy különálló csatornarendszer és szivattyú kiépítésével megoldást nyerne. Az előirányzat szerint a fő- és mellékcsatornák kiépítése 88 200 К a szivattyútelep kiépítése pedig 56 820 liba kerülne, tehát az egész belvízrendezés megvalósítására 145 000 koronára volna szükség. Ezen költséggel az említett községek határaiból egyelőre 2406 kát. holdnyi, eddig bizonytalan használatú terület tétetnék az intenzívebb kultúrára alkalmassá, a mellékcsa- torna-hálózat ezúttal számításba nem vett további fejlesztése esetén pedig még más területek belvízmentesítése is lehetővé tétetnék. A fentebb említett 2406 holdnyi területből 465 hold kincstári terület, 747 hold aurélházai, 1194 hold pedig németszentmihályi kisbirtokosok kezén van. A telepes kisbirtokosok kezén lévő területek telepváltság és egyéb közköltség címén évenként és holdanként máris 17,30-24,14 koronányi összeggel vannak terhelve. Ily teherviselés mellett arról, hogy a súlyos válsággal küzdő telepesek önerejükből a belvízmentesítést megvalósítsák, szó nem lehet; viszont azonban alig szenvedhet kétséget, hogy addig, míg birtokaik a belvizektől nem mentesíttetnek, földjeik csekély jövedelméből a Kincstárral szemben fennálló kötelezettségeiket sem teljesíthetik, s a folyó évben is 30 000 korona tartozást kellett leírni. 596 1902. évi ХХП. törvény. A Bégacsatornának a Temes-Bégavölgyi Vízszabályozó Társulat ármentesítése érdekében is szükséges rendezéséről. Törvénytár, 1902.110-122.
