Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

gépeit, szerszámait és épületeit eltávolítani, hacsak azokat nem kívánnék megválta­ni, mely esetben - megegyezés híján választott bíróság útján megszabott árak mellett - az említett felszerelést, gépeket stb. megvehetnők. 3. A haditengerészeti igazgatás a társaságnak azonnal megbízást ad hadihajók, gőzösök, torpedók és más vízi járművek építésére 75 millió korona értékben. Az építendő hajók típusai és tervei, valamint az árak megegyezés tárgyát képezik. 4. / Az építendő hadi és kereskedelmi hajók, valamint bármely, a magyar kormánytól most vagy később segélyben vagy támogatásban részesülő hajó a társaság fiumei hajó­gyárában építendő és javítandó, feltéve, hogy a társaság a munkát elvállalni képes. 5. / A társaság a kormánnyal való megegyezés alapján meghatározandó feltételek mellett a kormány birtokát képező bármely úszó- vagy szárazdokkot használhatja. 6. / A hajógyárban való használatra a társaság által szükségelt összes felszerelések, gépek és berendezések, valamint a felhasználandó anyagok is minden vámtól mentesen hozhatók be. 7. / A társaság tulajdona minden állami és községi adótól mentes. 8. / A társaság az 1899. évi IL. tc.5?s által nyújtott összes előnyök és kedvezmények élve­zetébe lép. A kereskedelmi miniszter úr ezen pontozatokra azt a választ adta, hogy azokkal a 3. és 6.-nak kivételével egyetért. A 3. pont, mely szerint Perks a megrendelendő hajók értékét 75 millió koronára teszi, azért nem fogadható el, mert a megrendelendő hajóknak értéke a Haditengerészet veze­tőségének nyilatkozata szerint csak 55 millió koronára fog mehetni. A Közös Haditengerészet vezetőségének nyilatkozata szerint ugyanis az alapítandó magyar hajógyár a következő megrendelésekre számíthat: éspedig a Haditengerészet 6 nagyobb és 18 kisebb torpedóhajóra mintegy 15 millió korona értékben, továbbá 2 három­ezer tonnás hadihajóra 5-5 millió korona értékben és 1, körülbelül 13 ezer tonnás csataha­jóra, mintegy 30 millió korona értékben, összesen tehát 55 millió korona értékű megren­delésekre volna hajlandó, feltéve, ha az árak nem magasabbak, mint a trieszti Stabilimento Technico árai. A 6. pontban felemlített vámkedvezmények egyoldalúlag magyar részről nem bizto­síthatók, eziránt előbb az osztrák kormánnyal egyetértésre kellene jutni. A többi pontozatokban felsorolt kívánalmak tekintetében a hazai iparnak állami ked­vezményekben való részesüléséről szóló 1899. évi IL. te. rendelkezései adnak módot. Minthogy ezen alapítás az államra nézve áldozat nélkül volna a fentiek szerint ke­resztülvihető, s minthogy az előzetes tárgyalások a fent nevezett angol céggel annyira érlelődtek, hogy most már az érdemleges és részletes tárgyalásokba lehetne bocsátkozni, az ügynek nagy közérdekű és sürgős voltára való tekintettel a kereskedelemügyi minisz­ter úr kéri a minisztertanács felhatalmazását abban az irányban, hegy a szóban levő angol hajógyár-alapítókkal, a minisztertanács jóváhagyásának fenntartásával, a tárgyalásokat folytassa, és most már érdemleges megállapodásokat létesíthessen.578 579 578 Helyesen: 1899. évi XLIX. törvény. A hazai iparnak állami kedvezményekben való részesítéséről. Tör­vénytár, 1899. 314-319. 579 A nagyon magas árakkal dolgozó angol céggel nem jött létre megegyezés. A hazai Danubius-Schöenni- chen-Hartmann Egyesült Hajó és Gépgyár Rt. 1905 augusztusában vállalkozott arra, hogy a kormány

Next

/
Oldalképek
Tartalom