Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
ló. Törvényjavaslat a Kaposvár—Barcsi Helyiérdekű Vasút engedélyezéséről4“2 A kereskedelmi miniszter úr felhatalmazást kért, hogy a Kaposvár-Barcsi Helyiérdekű Vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot О Felsége legfelsőbb engedélyének kieszközlése után az Országgyűlés elé terjeszthesse. A vasút hossza 50,5 km, építési és üzletberendezési tényleges költségei 3 203 000 K, vagyis pályakilométerenkint 63 426 K, melyből forgalmi eszközök beszerzésére 204 000 K, tartalék képzésére pedig 40 000 korona fordítandó. A tényleges építési és üzletberendezési tőke szokott arányban törzsrészvények és elsőbbségi részvények kibocsátása útján szereztetnék be. Az 1121 200 korona törzsrészvénytőke fedezéséhez Somogy vármegye 380 000 koronával, a községek 42 000 koronával, magánosok 135 000 koronával és a Földmívelési Minisztérium 6000 koronával járulnak, ami tesz összesen 563 000 koronát. Postaszállítási átalányképpen adatnék 50 éven át évenként 11 640 korona 232 800 korona tőkeértékben, s külön állami segély fejében - ugyancsak 50 esztendőn át - évenként 16 010 korona 320 200 korona tőkeértékben. A még ezenfelül fennmaradó 5000 korona hiányt az engedélyesnek kell fedeznie. Az építendő vasút üzletét a M. Kir. Államvasutak vennék át. Minthogy közérdeket képez, hogy a kedvező építési idény az építési munkák keresztülvitelére felhasználtassék, a kereskedelmi miniszter úr egyszersmind arra is kér felhatalmazást, hogy az építési munkák foganatbavételére az ideiglenes engedélyt az engedélyt kérő vállalkozó saját veszélyére és kockázatára a magánjogok sérelmének kizárásával még az engedélyokirat kiadása előtt megadhassa.402 403 A kért felhatalmazások megadattak. 402 A fában, kőben, ércben szegény Somogy megye vezetőinek elsőrendű érdeke volt, hegy a nyersanyagokban gazdag Dráva vidékkel vasúti összeköttetést teremtsen. Ennek érdekében már 1896-ban Márffy Béla, gróf Festetics Kálmán és Mossonyi Sándor vállalkoztak arra, hogy a Kaposvár és Barcs között tervezett helyiérdekű vasút létesítését megszervezzék. Szervező munkájuk eredményeként 1896. december 4-én engedélyt kaptak arra, hogy Kaposvártól Szenna, Kadarkút, Henc, Homokszentgyörgy, Káimáncsa és Szülök község határán át Barcs állomásig vezetendő helyiérdekű vasút előmunkálatait elkezdhessék. A közigazgatási bejárást 1898. június 22-én, az engedélyezési tárgyalást 1899. január 31-én tartották. Időközben a távozó Festetics Kálmán helyét Gosztony Mihály budapesti ügyvéd foglalta el. (MNL OL К 26-1904-VII-2667. Törvényjavaslat a Kaposvár-Barcsi Helyiérdekű Vasút engedélyezésére. 1904. június 6.) 403 Az engedélyokirat 1. §-a rögzítette: „Pallós Ármin építési vállalkozó engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a m. kir. államvasutak Kaposvár állomásától kiindulva, a Kaposvár-kaposmérői vonal együttes használata mellett, a Kapósmérőnél beiktatandó csatlakozó forgalmi kitérőtől kiágazólag Kadar- kúton át a kir. szabadalmazott Pécs-barcsi vasút Darány és Barcs állomásai között beiktatandó Rigócz kitérőig, ill. a Rigócz-barcsi vonalrész együttes használata mellett, a cs. kir. szab. déli vaspályatársaság Barcs állomásáig vezetendő helyiérdekű vasútra.” (MNL OL K 2-AXV-2. t.—88. Kaposvár-barcsi helyiérdekű gőzüzemű vasút engedélyokirata. 1904. szeptember 12.) - A vasútvonalat 1905-ben adták át a forgalomnak. 594
