Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
ugyan gyenge oldalai, de amely végeredményében megfelel a mi politikai és katonai érdekeinknek. Kívánatos tehát, hogy ezen állapot fenntartása érdekében az mint noli me tangere394 395 396 tekintessék. A most tervbe vett egyezség azonban azzal a veszéllyel járna, hogy ezáltal szélesebb körök figyelme ismét a boszniai-hercegovinai fegyveres erő állására hivatnék fel, és ezen most nem bolygatott kérdés nem kívánt módon való nyilvános feszegetésnek lehetne kitéve. Minthogy a közös külügyminiszter úr ezen érvelése által az előadó miniszter úr nem érzi magát meggyőzve, mert ha az ő aggályai figyelmet érdemelnek, akkor a boszniai csapatoknak a Magyar Korona Országaiban való elhelyezéséről szóló 1891. évi VIII. törvénycikk393 sem lett volna megalkotható, a felvetett kérdésnek minél előbb való megoldása pedig a védkötelezettség szempontjából sürgősen kívánatos, a megoldásnak azonban más módját az eddigi tárgyalások folyamán szerzett tapasztalatok alapján nem találja, mint azt, hogy a tervbe vett kiegészítés az új véderőről szóló törvényjavaslat 79. §-ába ne csak Ausztriára, hanem a megszállott tartományokra nézve is felvétessék, és ha Ausztria kormánya hasonló módon eljárni nem akar, a magyar kormány és a megszállott tartományok Országos Kormánya között önállóan létesíttessék a kiadatásra nézve megállapodás; ezen ügyet eldöntés végett kénytelen a minisztertanács elhatározása alá bocsátani. Annak, hogy a magyar véderőtörvénybe a tervbe vett kiegészítés akkor is felvétessék, ha az osztrák kormány az ottani véderőtörvénybe csak a Magyarország és Ausztria közötti viszonyra vonatkozó kiegészítést kívánná felvétetni, közjogi akadálya nincsen, mert ezen kiegészítés a véderőrendszert nem érinti; ennélfogva az 1867. évi XII. tc.3?613. §-ának az a rendelkezése, hogy egyező elvekből kiinduló javaslat terjesztendő mindkét törvényhozás elé, a tervbe vett szövegre nem vonatkozhatik, még akkor sem, ha az egyező elvekből kiinduló javaslatok alatt szó szerint megegyező javaslatok volnának értendők. Nem lehet akadály az sem, amit a közös pénzügyminiszter úr hoz fel, hogy ti. a magyar kormány és a megszállott tartományok Országos Kormánya közt a védkötelesek kölcsönös kiadatása iránt megállapodás csak akkor jöhet létre, ha ily megállapodás az osztrák kormánnyal is létesül; mert hiszen annak semmi elfogadható akadálya nincsen, hogy a megszállott tartományok hatóságai más eljárást kövessenek a magyar állampolgárokkal, mint az osztrák állampolgárokkal szemben. A minisztertanács teljesen elismerte a honvédelmi miniszter úr álláspontjának helyességét, és a maga részéről is legmegfelelőbbnek találná, ha a kérdésben levő ügy a magyar kormány javaslata értelmében törvény útján rendeztetnék; minthogy azonban a közös külügyminiszter úrnak külügyi szempontból aggályai vannak, s végre az ügy nem oly nagy fontosságú, hogy a felhozott ellenvetésekkel szemben az elfoglalt állásponthoz minden áron ragaszkodni indokolt volna: a minisztertanács elejthetőnek tartotta azt a javaslatot, hogy a 394 Latin: ne nyúlj hozzám, ne érints engem. 395 1891. évi VIII. törvény. A bosnyák-hercegovinai csapattestek behozataláról a magyar korona országainak területére. Törvénytár, 1889-1891. 388-389. 396 1867. évi XII. törvény. A magyar korona országai és az Őfelsége uralkodása alatt többi országok között fennforgó közös érdekű viszonyokról, s ezek elintézési módjáról. Törvénytár, 1836-1868. 333-346. 582
