Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
A 2 ooo ooo koronányi építési és üzletberendezési tényleges tőke 35%, vagyis 700 000 korona erejéig törzsrészvények, további 65%, vagyis 1300 ooo korona erejéig pedig 78%-os árfolyammal számított elsőbbségi részvények kibocsájtása útján fedeztetnék. A 700 ooo koronányi törzsrészvénytőke fedezetére Kecskemét város részéről, éspedig készpénzben 240 ooo korona, földterületekben 20 ooo korona, Jászkerekegyháza község részéről 80 ooo korona, Pest vármegye részéről pedig 36 ooo korona, vagyis összesen 376 ooo koronányi hozzájárulás ajánltatott meg. Megfelelő névértékű törzsrészvények ellenében a következő állami hozzájárulások engedélyeztetnének: postaszállítási átalányképpen 50 esztendőn át fizetendő évi 4000 korona, 80 ooo korona tőkeértékben; külön segély címén - ugyancsak 50 esztendőn át fizetendő - évi 8500 koronányi járadék, 170 ooo korona tőkeértékben. A törzsrészvények fedezeténél még mindig mutatkozó 74 ooo koronányi hiányt az engedélyesek fedezik. Az engedélyezendő helyiérdekű vasút üzletének kezelését a szabványszerződés alapján a M. Kir. Államvasutak vennék át. Minthogy az engedélyt kérőknek szerződési kötelezettségük van arra, hogy a vasutat még ez év folyamán kiépítik, minthogy továbbá a pályaépítési munkálatainak megkezd- hetése - hogy a kedvező tavaszi időszak felhasználható legyen - közérdekből is sürgősnek jelezhető, a vasút létesítése által kiválóan érdekelt Kecskemét törvényhatósági joggal felruházott város e részbeni előterjesztése alapján is a kereskedelmi miniszter úr egyúttal arra is kér felhatalmazást, hogy a Kecskekméttől Lajosmizséig, illetve Jászkerekegyházáig vezetendő helyiérdekű vasút építési munkáinak megkezdésére az ideiglenes engedélyt - a nevezett engedélyt kérők saját veszélyére és kockázatára és a magánjogok sérelmének kizárásával - még az engedélyokirat kiadását megelőzőleg megadhassa. A kért felhatalmazásokat a minisztertanács megadta. 37; Szatmár—batizvasvári kiegészítő vasútvonal építésének engedélyezése369 A kereskedelmi miniszter úr előadta, hogy a Szatmár-Nagybányai Helyiérdekű Vasút építésére és üzletére vonatkozó, az 1881. évi XLVIII. törvénycikkel370 becikkelyezett engedélyokmány i. §-a értelmében a helyiérdekű vasút engedélyesei jogot nyertek: a volt Magyar Észak-Keleti Vasút Szatmár-mikolai vonalrészéből, esetleg pedig szatmári állomásából kiindulólag Nagybányáig vezetendő mozdonyvasút építésére és üzletére. Az engedélyesek, tekintettel arra, hegy a Szamos folyó árterében haladó szatmári vonalszakasz megépítése a nagy ártéri hidak miatt igen jelentékeny költséggel járt volna, a fenti vagylagos módozatok közül a nyílt pályán való kiágazást választották, úgy hogy a 369 A közigazgatási bejárást 1903. március 3-án, az engedélyezési tárgyalást 1904. január 18-án tartották. Az engedély kiadásának időpontja: 1904. július 20. (MNL OL К 2-AXV-2. t-79. A kereskedelemügyi miniszter jelentése az országgyűlés részére a Szatmár-Nagybányai Helyiérdekű Vasút Szatmár-batizvasvári vonalszakaszának engedélyezéséről. 1904. július 20.) - A négy km hosszú vasútvonalat 1904-ben adták át a forgalomnak. (Ruzitska, 1964.) 370 1881. évi XLVIII. törvény. A Szatmár-Nagybányai Helyiérdekű Vasút kiépítése tárgyában. Törvénytár, 1881. 224-233. 572
