Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

rendszerénél fogva, mely igen számos csekély jelentőségű bűncselekményt, nevezetesen a katonai kötelességek és szabályzatok apróbb megsértéseit vétségeknek minősíti, már ezen vétségek igen gyakori előfordulása miatt - egyenesen kivihetetlen.

A magyar kir. honvédelmi miniszter úr különben nem zárkózik el aimak a méltánylása elől, hogy a katonai büntető törvénykönyv szerint vétségeket képező cselekmények és mulasztások egynémely nemei, melyek az új katonai bűnvádi perrend tervezetének 2. §-a értelmében az emb'tett törvénykönyvben meghatározott büntetésekhez, illetőleg büntetési tételekhez képest fegyelmi úton elintézhetők lennének, az általános jogrend és a sértettek szóban forgó jelentékeny érdekei szempontjából nem bízhatók teljes megnyugvással a fegyelmi úton való elintézésre.

Ezért a magyar kir. honvédelmi miniszter úr hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy egynémely vétségek, bár a fegyelmi úton való elintézhetés a tervezet 2. §-ában meghatározott feltételeknek megfelelne, a fegyelmi úton való elintézhetés alól kivétessenek.

Ezek a vétségek a magyar kir. honvédelmi miniszter úr szerint a következők lehetnének:

az élet biztonsága elleni vétség, ha súlyos testi sértés okoztatott, a tulajdon biztonsága elleni vétségek közül: az irodalmi és művészeti tulajdon ellen elkövetett vétség (katonai büntető törvénykönyv 740. §) és a vétkes bukás vétsége (katonai büntető törvénykönyv 759. §),

a közerkölcsiség elleni vétségek, kivéve a tiltott szerencsejáték játszását, továbbá kivéve a közerkölcsiség ellen részegség által elkövetett vétség azon esetét, amikor teljesen részeg állapotban oly cselekmény követtetett el, amely önmagában csak vétséget képezne, és kivéve a házi fegyelem alá tartozó rendetlenségeknek azokat az eseteit, amelyek miatt a szülők, gyámok, nevelők, rokonok, házastársak, munkaadók stb. kénytelenek a hatóság segélyét igénybe venni (katonai büntető törvénykönyv 799. §), végül mindazok a vétségek, melyek nyomtatvány (sajtó) útján követtettek el.

A magyar kir. honvédelmi miniszter úr indítványai megfontolást érdemelnek. Az azokban foglalt alapeszmét azonban talán célszerű volna akképpen megvalósítani, hogy már maguk a katonai fegyelmi szabályok, amelyek csak О Felsége jóváhagyásával adhatók ki, és jelenleg a Hadsereg (Haditengerészet) és a Honvédség szolgálati szabályzatának I. részében foglaltatnak, zárnák ki a honvédelmi miniszter úr indítványában felsorolt bűncselekményeket a fegyelmi úton való megtorlásból, a törvény pedig ezt a 2. § 3. bekezdésében következőképpen jelezné: „A fegyelmi úton való megtorlás ki van zárva, ha ezt a fegyelmi szabályok meg nem engedik vagy ha stb.”, de a sértett fél értesítessék a fegyelmi határozatról.

7A cs. kir. miniszterelnök úr azt kívánná, hogy a tervezet 3. §-ának szövegében az illetékes parancsnoknak mint a közvádat emelőnek állása határozottabban kiemeltessék. A vonatkozó szöveg előterjesztése bevárandó volna.

A hadrakelt seregnél és a hadihajón tartott főtárgyalásra vonatkozó 474. § első bekezdését a cs. kir. miniszterelnök úr így szövegezné:

542