Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

Érintkezésbe fog lépni a nagyobb vállalkozó cégekkel is, hogy az aratás idején aratáshoz értő munkásaikat szabadságolják, hogy azok a sztrájkolok pótlására csoportosan elközvetíthet ők legyenek.

A felvidéki és a székely vármegyékből a gazdák tudtával azon munkások félfogadására is keresni fog módokat, akik otthon már el vannak szerződve, miután az említett vidékeken később van az aratás.

5. / A gépgyárosokkal érintkezésbe lépve, biztosítani fogja, hogy aratógépeket a jelentékenyebb vidéki központokon is tartsanak készletben. Az el nem adott gépek ingyenes oda- és visszaszállításának engedélyezésére kérni fogja a kereskedelemügyi miniszter urat.

6. /Ha az előbb jelzett módokon egyáltalán lehetetlen lenne már az aratás lefolyását biztosítani (noha e tekintetben a közbiztonsági teendők sokszoros teherrel járnának) utolsó esetben Galíciából is szerződtetne munkásokat, ahol van elegendő. Erre nézve azonban az osztrák kormánnyal már most érintkezésbe lépne.

7. / A nagyobb uradalmaknak ajánlani fogja, hogy szövetkezve maguk is biztosítsanak aratógépeket, esetleg tartalékcsapatokat, s tartsanak készletben arató szerszámokat. Figyelmeztetni fogja ismételten a munkaadókat, hogy a szerződési alakszerűségeket betartsák.

8. /A közigazgatósági hatóságokat ismételten figyelmeztetni fogja különösen az 1898: II. te.3'6 65. és 66. §-ainak alkalmazására, s általában az idézett törvény pontos és megfelelő végrehajtására.3'7 A közigazgatósági hatóságok kellő tájékoztatása céljából a leginkább érdekelt vármegyékbe előzetes bizalmas értekezésre megbízottat fog küldeni, aki az e részben megkeresendő belügyminiszter úr kiküldöttjével együttesen fog eljárni.

Itt megjegyzi, hogy minden tervezett intézkedés részleteit s a kivitel módozatait a belügyminiszter úrral egyetértésben és együttesen szándékozik megállapítani, és az egész akciót végrehajtani.

9. /Az aratás idejére szükség esetén a távirda- és távbeszélő hivatalokban az éjjeli szolgálat elrendelését fogja kérni.

10./A törvényhatóságokat, a gazdasági egyleteket, az egyházi főhatóságokat, s a saját tárcájához tartozó összes tisztviselőket fel fogja hívni, hogy az aratósztrájkot társadalmi úton is iparkodjanak megelőzni.3'8 316 317 318

316 1898. évi II. törvény. A munkaadók és mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozása. 65. §: „Kihágást követ el és 60 napig elzárható és 400 koronáig büntethető, aki ilyen sztrájknak esetében a munkásokat felbujtja, vagy a munkások között álhíreket terjeszt.”; 66. §: „Ugyanúgy büntethető, aki azzal bújtja fel a mezőgazdasági munkásokat, hogy a szerződésnél ne törekedjen igazolvány beszerzésére, s az elszerződött munkást azért bántja tettlegesen [...].” Törvénytár, 1898. 5-19.

317 Az 1898. évi II. törvény a munkaadók és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozásáról szólt. A 65. § és a 66. § szerint, aki a mezőgazdasági munkások között munkabeszüntetést szervez, „kihágást követ el s 60 napig terjedhető elzárással és 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.”

318 A sztrájkok megakadályozása érdekében Tisza István, mint belügyminiszter 1904. május 18-án rendeletben utasította a főispánokat: ügyeljenek arra, hogy a törvényhatóságok alkalmazottai a birtokosok és az aratók közötti szerződések megkötését segítsék elő. Az 1904. május 19-én kiadott rendeletében pedig a csendőrkerületi parancsnokokat utasította arra, hogy az 1898. évi II. törvény előírásainak minden törvényes eszközzel szerezzenek érvényt. (MNL OL К 148-1904-26-3113. Tisza István leirata valamennyi főispán részére. 1904. május 18.; Tisza István leirata valamennyi csendőrkerületi parancsnok részére. 1904. május 19.)

536