Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
Felhatalmazás középázsiai kutatásokat végző magyar bizottság létrehozására A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr előadta, hogy a „Comité russe pour i’exploration historique, archéologique, linguistique et ethnographique de l’Asie Centrale et de l’Extréme Orient” című bizottság egyik határozatának végrehajtásaként felszólította az egyes külföldi államokat, hogy Közép-Azsia és a Szélső-Kelet felkutatásának tudományos célját magukévá téve, országonként, az orosz adminisztratív központi bizottság mellett, külön bizottságokat alkossanak, melyek az illető állam képviselő testületéi gyanánt szerepelnének a „Nemzetközi Közép- és Kelet-Ázsiai Társaság”-ban. A Budapesten székelő orosz főkonzul útján Magyarország is felszólíttatván egy „magyar bizottság” megalkotására, az előadó miniszter úr a tárgyalások folyamán meggyőződött arról, hegy a magyar nemzeti tudományosság szempontjából, a magyar faj őstörténeténél fogva egy magyar bizottságnak a megalkotása különös jelentőséggel bír, s éppen ezért a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára fel is hívta a Magyar Néprajzi Társaság Keleti Szakosztályát egy, a „Nemzetközi Közép- és Keletázsiai Társaság” munkakörében Magyarországot képviselő „Magyar Bizottság” megalkotására, szabályzatának megszerkesztésére, és annak jóváhagyás végett leendő bemutatására.34 A Magyar Néprajzi Társaság Keleti Szakosztálya e felhívásnak rövid időn belül meg is felelt, s a szóban levő „Magyar Bizottság” megalakulása, illetőleg Magyarországnak a Nemzetközi Közép- és Keletázsiai Társaságba e bizottsága képviseletében leendőbelépése a megvalósulás stádiuma felé közeledik. Tekintettel mindazonáltal azon körülményre, hogy Magyarország ezen belépése folytán nemzetközi viszonyba jut a többi belépő államokkal szemben, ami csupán a magyar kormány hozzájárulásával történhetik: a minisztertanács hozzájárulását kéri ahhoz, hogy Magyarország, egy „Magyar Bizottság” képviseletében a „Nemzetközi Közép- és Keletázsiai Társaság” keretében a többi államokkal - a tudományos kutatás érdeke címén - társulhasson olyképpen, hogy ezen „Magyar Bizottság - melynek célja: magyar- országi tudósok közreműködésével elősegíteni Ázsia közép és keleti tájainak, valamint az Ural-vidéknek történeti, régészeti, nyelvészeti és néprajzi szempontokból való átkutatása, különös tekintettel a magyar etnológia sajátos feladataira - a vezetése alatti minisztérium fennhatósága alatt álljon, mint nevezett nemzetközi társaságnak munkakörébe tartozó összes ügyekben állandó megbízással eljáró szakközege. Egyúttal felhatalmazást kér 312 313 35312 Az intézményesített földrengéskutatás hazánkban 1881. november 9-én vette kezdetét a Magyarhoni Földtani Társulat keretében létrehozott Földrengési Állandó Bizottság megalakításával. 1903-ban a földrengések megfigyelésének feladatát a Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet vette át. 1904-ben megalakult a Nemzetközi Szeizmológiai Társaság, amelynek első főtitkárává Kövesligethy Radót választották. Az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet Budapesten a II. kér. Fő utca 6. szám alatt, szűk bérleményben volt elhelyezve. Az intézet igazgatója arra kérte a földművelésügyi minisztert, hogy 400 000 korona értékhatárig, székház céljára engedélyezze egy ház megvásárlását. (MNL OL К 178-1904-1238. Az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet igazgatójának kérelme földművelésügyi miniszterhez. 1904. február 2.; MNL OL К 26-1905-XXXIX-2458. A vallás-és közoktatás- ügyi miniszter felterjesztése a miniszterelnök részére. 1904. március 31.) - Az Állandó Bizottságba dr. Kövesligethy Radó egyetemi tanárt delegálták. 313 MNL ÖL К 26-1904-XXVHI-1332. A vallás- és közoktatásügyi miniszter felterjesztése a miniszterelnök részére. 1904. március 21. 533
