Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
Szabadalmi Hivatal elnökét és melléje beosztandó segéderőül dr. Marich Jenő miniszteri fogalmazót küldhesse ki. A minisztertanács hozzájárult. 26. A vasútforgalom korszerűsítése motorvonatokkal A kereskedelmi miniszter úr hivatkozott arra a köztudomású tényre, hogy helyiérdekű vasutaink túlnyomó része kedvezőtlen pénzügyi helyzetben van, mert bevételeik nem alakulnak előnyösen. Ezen vasutak nagy részénél a bevételek zömét a személyforgalom szolgáltatja. Ebből következik, hogy a személyforgalom emelésétől várható elsősorban a szóban levő vasutak helyzetének javulása. A személyforgalom viszont akkor emelhető, ha sűrű, gyors és olcsó közlekedés lehetséges. Minthogy pedig a helyiérdekű vasutakon közlekedő 2-3 vegyes vonatpár az utazásra elég alkalmat nem ad, a fővonalakkal való kedvező összeköttetés lehetőségét kismértékre szorítja és főleg, mert az áruforgalmat is közvetítő vegyes vonatok gyorsan nem közlekedhetnek, ennélfogva a személyforgalom fokozása a mai rendszer keretében alig lehetséges. Ez a helyzet a helyiérdekű vasutak üzletét kezelő M. Kir. Államvasutak szempontjából is kedvezőtlen, mert a személyszállítási bevételekben az Államvasutak felesen részesek, továbbá, mert az áruforgalom csekély volta folytán rosszul kihasznált vegyes vonatok járatása tetemes üzemi költséget okoz. Mindkét fél ezen hátrányos helyzetének javítását tanulmányozván, nem kerülhette el az előadó miniszter úr figyelmét az a körülmény, hogy az elmúlt két évben az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak és az általuk kezelt Alföldi Gazdasági Vasút a motorforgalommal kedvező eredményt értek el. Az utóbbi vasúton ugyanis az 1902. évi szeptemberben megkezdett motorforgalom folytán, mellőzve ezen csonka üzleti év adatait, 1903-ban 1901. évvel szemben a személy- forgalom 120%-kal, a forgalom bevételei pedig 90%-kal emelkedtek, míg az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutakon 1903. április i-jén életbe léptetett motorüzem mellett a forgalom az 1902. év hasonló időszakához képest 70% emelkedést mutat. Ezen kedvező eredmények és az a lehetőség, hogy a motorforgalom segélyével a járatok sűrítése és gyorsítása könnyen keresztülvihető, a kereskedelmi miniszter úr kötelességévé teszik, hogy e forgalom meghonosítását a M. Kir. Államvasutak kezelésében levő helyiérdekű vasutakon is elrendelje. Meggyőződése szerint ez a forgalom nemcsak a helyiérdekű vasutak bevételeinek fokozását, hanem a vidéki gócpontok forgalmának jó és célszerű lebonyolításával ezek köz- gazdasági érdekeit is kedvezően befolyásolná; a M. Kir. Allamvasutakra nézve pedig szintén előnyös volna, mert növekednék az Államvasutak a helyiérdekű vasutak személyszállítási bevételeiből való részesedése, emelkednék a javára eső járműhasználati díj, költséges vegyes vonatok megtakarítása, illetve ezeknek olcsóbb motormenetekkel való pótlása válnék lehetővé és a közönséges forgalmi eszközök egy része a helyiérdekű vasutakon felszabadulván, az Államvasutak saját vonalain volna felhasználható. Mindezek arra indítanak, hogy a motorüzem bevezetése megkezdessék. 531
