Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Bevezető tanulmány - A. Gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya 1903. június 27-1903. november 3. - A Chlopy hadparancs megjelentetése
A vesztegetési ügyben, pedig mérhetetlenül ügyetlen volt.” Az ellenzék köreiben is némi tanácstalanság (ami most rövid ideig tartó politikai szélcsendet hozott) volt tapasztalható, mert tudták, hogy Khuen-Héderváry zsebében van a parlament elnapolására vonatkozó királyi parancs, és ennek kihirdetésétől tartottak. A fenti erőfeszítések ellenére az uralkodó azon törekvése, hogy a pesti politikai krízist a magyarországi vadászaton'74 részt vevő német császár 1903. szeptember 19-ére tervezett bécsi látogatása előtt megoldja, kudarcba fulladt. Ezzel egy időben diplomáciai körökben világossá vált, hogy a német császár rövid, udvariassági látogatásként megtervezett bécsi programját a balkáni események gyökeresen átírják. A török-bolgár katonai szembenállás kiéleződése, Törökország felosztásának kérdése hosszabb egyeztető tárgyalásokat igényelt. Erre utal, hogy mind a német császár, mind az orosz cár'75 későbbi látogatásában a külügyminiszterek kiemelt szerepet kaptak. A Chlopy hadparancs megjelentetése Abel- és a külpolitikai események hatására, a hadserege minden megmozdulását nagy figyelemmel kísérő uralkodó, az őszi galíciai hadgyakorlatra is csak késve tudott eljutni, ezért személyének helyettesítését - a 7. és 12. hadtest irányítását - Ferenc Ferdinánd főhercegre bízta, és csak a nagyobb lovassági hadműveletre érkezett meg vezérkarához. A Ferenc Józsefet fogadó katonai vezetők határozottan elítélték a magyar parlamenti ellenzék követeléseit és politikai eszköztárát, mivel - nézeteik szerint - ez nem csupán a nagyon fontosnak tartott újonclétszám emelését, hanem a birodalmi haderő egységét, tekintélyét is veszélyezteti. A hadgyakorlat jó alkalom volt arra, hogy véleményüket az uralkodóval elfogadtatva, katonás választ adjanak a pesti követelésekre. Ennek szellemében írta alá az uralkodó 1903. szeptember 16-án, a Chlopfoan berendezett főhadiszálláson keltezett hadparancsát, amelyben a hadsereget érintő - annak egységét és erejét veszélyeztető - minden magyar követelést elutasít. A „Chlopy hadparancs” az Egyetértés című napilapban, az alábbi fordításban 1903. szeptember 17-én jelent meg. 174 175 174 A német császár vadászat céljából 1903. szeptember 13-án, vasúton Mohácsra érkezett. Mohácsról hajón vitték Frigyes főherceg mohácsi járásban fekvő birtokára, ahol 17-éig tartózkodott. A császár a kerapáncsai, a bedai és a böki vadászterületen, tehát a Mohács alatti Duna mindkét partján vadászott. A vadászterületet szeptember 10-től, a Pécsi Csendőrkapitányság állományán és a környező községek rendőrein kívül további 56 fős csendőralakulat biztosította. A környező falvakban, vasútállomásokon, dunai átkelőkön detektívek teljesítettek szolgálatot. (MNL OL K149-1903-5-629. Baranya vármegye főispánjának átirata a belügyminiszterhez a német császár programjáról. 1903. augusztus 4.) - Bács-Bodrog vármegye főispánjának jelentése szerint „A csendőrség és rendőrség oly nagy szánban volt kirendelve, hogy az őrszemek egy kilométer távolságra voltak elhelyezhetők.” A vadászat ideje alatt a főispán is a helyszínen tartózkodott. (MNL OL К 149-1904-5. t-857. sz. Bács-Bodrog és Zombor sz. kir. város főispánjának jelentése a belügyminiszter részére.1903. szeptember 17.) 175 II. Miklós cár - bécsi látogatása alkalmából - 1903. október 3-án, a mürzstegeni vadászaton Goluchowski osztrák-magyar és Lamsdorff orosz külügyminiszter megegyezett a balkáni status quo fenntartásában és a Macedóniában bevezetendő reformokról. 54
