Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
Ezen intézkedések életbelépésével remélhetőleg fedezhető lesz majd azon nagy tiszti hiány is, mely jelenleg a zágrábi Horvát-Szlavón VII. Honvédkerületnél mutatkozik. Horvát részről az a kívánság merült fel, hogy Horvátországban külön honvéd hadapródiskola állíttassák fel, s a horvát bán úr felemlítette, hogy a megyék is ily értelmű feliratokat intéztek a kormányhoz, sőt, a Horvát-Szlavón Országgyűlés is hozott ily értelemben határozatot. Ily körülmények között tartani lehet attól, hogy a horvátok nem fognak menni a Pécsi Honvéd Apródiskolába. Ennek ellenében a miniszterelnök és a honvédelmi miniszter urak részéről kifejtetett, hogy eltekintve a szem elől nem téveszthető költség kérdésétől, ez idő szerint már azért sem volna célszerű Horvátországban külön honvéd hadapródiskolát felállítani, mert a növendékek csekély számuknál fogva ott a kellő gyakorlati katonai kiképzést nem kaphatnák. Horvátország nem panaszkodhatik mellőztetésről, mert míg Horvátországban két közös hadseregbeli hadapródiskola van, (Károlyvároson és Kamenicon), Magyarországon összesen véve csak 5 ilyen van, tehát a népesség arányát tekintve e részben Horvátország sokkal kedvezőbben van ellátva. Tényleg ez idő szerint semmi gyakorlati szükség sincsen egy újabb honvéd hadapródiskolának felállítására, ha ilyen szükség valóban idővel felmerülne: az esetben az Horvátországban volna felállítható. Ezek után közértelműleg abban történt megállapodás, hogy a horvát ifjaknak a Honvédséghez való kiképeztetése iránt ez idő szerint a honvédelmi miniszter úr javaslatához képest a Pécsi Hadapródiskolában történjék gondoskodás, s a honvédelmi miniszter úr megbízatott, hogy ily értelemben tegyen О Felségéhez felterjesztést. 16. Előirányzat nélküli kiadás a Rudolfsgnádi Armentesítő és Belvízlecsapoló Társulat részére A pénzügyminiszter úr előterjesztette, hogy a közérdekből fenntartandó Rudolfsgnádi Armentesítő és Belvízlecsapoló Társulat miniszteri biztosának kérelme folytán, és az 1881. évi XLII: te.275 rendelkezései szerint megejtett likvidáció alapján, a földművelésügyi miniszter úrral egyetértőleg megállapíttatott, hogy a nevezett társulatra nézve az 1885. évi XXIII. te.276 115. §-ában biztosított állami hozzájárulási kedvezmény szüksége már beállott, és e címen a társulat ármentesítési és belvízrendezési műveibe beépített alaptőkéből az állam a társulatnak 69 586 К 20 fillért megtéríteni tartozik. Ezen összegnek nevezett társulat részére mint előirányzat nélküli kiadásnak utalványozásához a pénzügyminiszter úr a minisztertanács hozzájárulását kéri. A minisztertanács hozzájárul. 275 1881. évi XLII. törvény. Az 1875. évi VII. törvény ármentesített területekre vonatkozó rendelkezéseinek megváltoztatásáról. 276 1885. évi ХХ1П. törvény. A vízjogról.
