Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
A főudvarnagyi bíráskodásról szóló törvény az 1868: XXX. te.252 69. §-ánál fogva a Magyar Korona összes Országainak közös törvénye lesz. A bán úr a horvát-szla- vón-dalmát miniszter úr útján annak a kívánságának adott kifejezést, hogy ez a kérdés ne közös törvénnyel nyerjen szabályozást, és hajlandónak nyilatkozott hasonló határoz- mányokat tartalmazó törvényjavaslatot Horvát-Szlavón- és Dalmátországok autonóm Országgyűlése elé terjeszteni. Ezzel szemben 1904. évi február 9-én 539. ein. szám alatt a horvát-szlavón-dalmát miniszter úrhoz intézett átiratában az igazságügy-miniszter úr kimutatta, hogy a főudvarnagyi bíráskodás törvényhozási szabályozása nem a Hor- vát-Szlavón-Dalmát autonóm Országgyűlésnek, hanem a Magyar Korona összes Országaira kiterjedő közös Országgyűlésnek jogkörébe tartozik. Az előadottak alapján az igazságügy-miniszter úr felhatalmazást kér arra, hogy О Felsége legmagasabb engedélyének kieszközlése után a bemutatott törvényjavaslatot alkotmányos tárgyalás végett az Országgyűlés elé terjeszthesse.253 A minisztertanács a kért felhatalmazást megadja azzal, hogy a bemutatott szöveg 5. §-ában - netaláni közjogi aggályok megelőzése végett - alkalmas módon kifejezésre juttassék, hogy e szakasz határozatainak alkotmányjogi vonatkozása nincsen.254 2j2 1868. évi XXX. törvény. Egyezmény Horvát-Szlavón-Dalmátországokkal. 69. §: Mindazon jogok vagy alaptörvények, amelyek a múltban Magyarországra és Horvát-Szlavón-Dalmátországokra egyaránt kiterjedtek, továbbra is a magyar korona országai közös jogainak tekintetnek. Törvénytár, 1836-1868. 422-440. 233 1903. március ю-én legfelsőbb elhatározással az igazságügy-miniszter azt az utasítást kapta, hogy a kir. fő- udvarnaggyal folytatott tárgyalás után a magyarországi főudvarnagyi bíráskodás törvényhozási szabályozását készítse elő. Az 1904. március 2-án a képviselőház elé terjesztett javaslat a főudvarnagyi bíróságot - az 1868. évi XXX. törvényre hivatkozva - mint a magyar korona országainak közös bíróságát tervezi, és igy általánosságban, mint eme testület közös ügyét szabályozza. A horvát-szlavón-dalmát miniszter már a törvényjavaslat benyújtása előtt közölte a magyar igazságügy-miniszterrel, hogy a királyi ház tagjai feletti bíráskodás és annak szabályozása nincs a közös ügyek között felsorolva, ezért a főudvarnagyi bíráskodást nem lehet közös törvénnyel szabályozni. A magyar igazságügy-miniszter álláspontja szerint: „Ha a bán úr nem tekinti az autonómia sérelmének, hogy a Királyi Ház tagjai felett eddig egy lényegileg osztrák bíróság ítélkezett Horvát-Szlavónországra kihatólag is, még kevésbé tekintheti annak, ha ezentúl ezen lényegileg osztrák bíróság helyébe a Magyar Korona Országainak közös törvényen alapuló bírósága fog lépni.” (MNL OL К 255-1904-XII-1892. Az igazságügy-miniszter átirata a pénzügyminiszter részére. 1904. május 27.) 254 A törvényjavaslat tárgyalása elmaradt, és csak 1908-ban került ismét napirendre. 1908. december 31-én a magyar igazságügy-miniszter új törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé. Mivel ez a javaslat is az 1904. évi Plósz-féle tervezetre épült, ezért a horvát bán ezt is elfogadhatatlannak tartotta. (MNL OL К 26-1909-II-881. A horvát bán előterjesztése Wekerle Sándor miniszterelnök részére. Zágráb, 1909. február 8.) 5°5
