Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

Nemzetközi szerződésekre vonatkozó közjogi kérdések tisztázása A miniszterelnök úr előterjesztette, hogy a volt magyar kormány Magyarországnak a belga kormány által a tengeri összeütközésekből felmerülő jogi kérdések és a tengeri mentés ügyének szabályozása tárgyában egybehívandó nemzetközi értekezleten való részvételét, tekintettel arra, hogy ezen értekezleten oly ügyek rendezéséről lesz szó, me­lyek Magyarországnak önálló rendelkezési jogkörébe esnek, attól tette függővé, hogy a magyar kormány előzetesen biztosíttassák arról, hogy a magyar kormány kiküldöttei külön megbízólevelekkel fognak elláttatni, továbbá, hogy a magyar kiküldöttek ügykö­re teljesen megóvatik, hogy a jegyzőkönyvekben és az egyezményben Magyarország Ausztriától elkülönítve, az országok betűrendje szerint fog felsoroltatni, s hogy az aláírás is ugyanezen sorrendben fog- történni; azonkívül kifejeztetett azon óhajtás is, hegy Ma­gyarország részéről külön megerősítési okmány állíttassék ki, és annak letéteményezése is elkülönítve történjék. Minthogy ezen kívánalmakat, kivéve a magyar kiküldöttek ügyköreinek biztosítá­sára vonatkozó kívánalmat, a közös külügyminiszter, szemben az eddigi gyakorlattal, nem tartja teljesíthetőknek, a miniszterelnök úr, tekintettel arra is, hogy az eddigi gya­korlatban ingadozások észlelhetők, szükségét látja annak, hogy a nemzetközi egyezmé­nyek kötésére vonatkozó kérdések tüzetesen megvitattassanak, és a tapasztalt ingado­zásnak és bizonytalanságnak eleje vétessék azáltal, hogy az erre vonatkozó kérdések egy­szer már véglegesen megállapíttassanak. A miniszterelnök úr megjegyzi, hogy az idevágó kérdések az igazságügy-miniszter úr által is tanulmány tárgyává tétettek, kinek erre vonatkozó, a folyó évi január hó 7-én 17222 ex. 903. sz. alatt kelt átiratban foglalt előterjesztését szintén ismerteti. A felmerülhető kérdéseknek beható megvitatása után a minisztertanács ab­ban állapodott meg, hogy ne kezdessék semmi olyan újítás, mely az 1867. ki­egyezési mű létesítésénél irányadónak tekintett vezéreszmékkel ellenkeznék. Ennélfogva a minisztertanács azon feltételeket, melyekhez a volt kormány Magyarországnak a belga kormány által egybehívandó tengeri segélyezési nemzetközi értekezleten való részvételét kötötte - a magyar kiküldöttek ügy­körének biztosítására vonatkozó, különben magától értetődő s a külügyminisz­ter részéről sem ellenzett kívánalom kivételével -, elejtendőknek tartotta, eh­hez képest egyúttal elhatározta, hogy Magyarország a kérdéses nemzetközi értekezleten - az 1896 óta követett modalitások mellett - minden külön kikö­tés nélkül részt vegyen. Azon célból, hogy a nemzetközi szerződések kötésénél a közjogi fontosság­gal bíró alakiságok tekintetében gyakrabban észlelt ingadozásoknak eleje vé­tessék, s állandó szabály megállapíttassék, a minisztertanács célszerűnek tar­totta tüzetesen is meghatározni, hogy az 1867-i kiegyezési mű szellemében és az eddigi gyakorlat és az idők folyamán történt megállapodások értelmében a különböző viszonylatokban nemzetközi szerződések milyen alakiságokkal kötendők. З1­479

Next

/
Oldalképek
Tartalom