Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

Minthogy a csere a Kincstárra nézve előnyös, s azt sürgősen kellett végrehajtani, a földmívelési miniszter úr csak utólagosan kérheti ezen ügylethez a minisztertanács jóváhagyását.

Jóváhagyólag tudomásul vétetett.

25Telepítési felügyelőség szervezése Kolozsvárott 95

A földmívelési miniszter úr előadja, hogy a Királyhágón túli vármegyékben az 1894: V. te.'96 alapján eddigelé összesen 15 768 kát. hold 498 G-öl vásároltatott telepítési célokra.'97

E birtokon eddig 423 gazdálkodó telephely létesíttetett, egyenként 20-35 kát. hold területtel, amelyekből 275 meg van szállva, a többiek betöltése most van folyamatban, az üres telephelyek pedig, valamint a telepítésre kellően még elő nem készített birtokok, mintegy 9300 kát. hold terjedelemben, túlnyomóan házilag kezeltetnek.

Miután a birtokok kezelése és a telepítési ügyek ellátása a központból célszerűen és kellő takarékossággal nem intézhető, a telepítési akció terjedésével immár elodázhatatlan a Királyhágón túli telepítési ügyeknek középfokon való ellátására egy telepítési felügyelőség szervezése Kolozsvárott a jószág- és a bányaigazgatóságokéhoz hasonló hatáskörrel.'98

E felügyelőség államháztartásunk minden újabb megterhelése nélkül szervezhető, amennyiben a szükséges állások a Gazdasági Műszaki Hivatal- és Telepítési Szolgálatnál már több év óta rendszeresítve, a kapcsolatos személyi járandóságok pedig az 1902. évi költségvetés „Átmeneti kiadások XII. fejezet 12. cím” és részben a „Rendes kiadások XX. fejezet 21. cím” és az azóta összeállított 1903. és 1904. évi költségvetési előirányzatok megfelelő címei alatt is előirányozva vannak, és ugyanezen címek többi rovatai fedezetet nyújtanak a felügyelőség többi személyi és dologi kiadásaira is, úgymint a napidíjakra, a jutalmakra és segélyekre, a hivatal- és irodai, valamint az útiköltségekre.

A javasolt telepítési felügyelőséghez az előadó miniszter úr egy főnök vezetése alatt egyelőre 1 vagy 2 miniszteri segédfogalmazót, kir. segédmérnököt és kát. mérnököt, továbbá egy kincstári ispánt, egy miniszteri számvizsgálót, egy miniszteri számellenőrt és a szükséges számú napidíjas személyzetet szándékozik beosztani. 195 196 197 198

195 A telepítésekről lásd még: MNL OL К 27.1904. szeptember 8У27.; 1904. november 21./26.; 1905. január 6./30.; 31. és 33.

196 1894. évi V. törvény. A telepítésről. Törvénytár, 1894-1895. 6-n.

197 A telepítésekkel foglalkozó 1873. évi XXII. törvény csak a már meglévő telepesek jogviszonyait rendezte, de újabb községek létrehozásáról nem intézkedett. Az 1894. évi V. ún. telepítési törvény nem csupán a telepítés kereteit, a kincstár és a részt vevő földművesek jogait, valamint kötelezettségeit rögzítette, hanem a hárommillió forintos alaptőkével létrehozott Telepítési Alap lehetőséget nyújtott arra is, hogy a kincstári tulajdonban lévő földek mellett, a vásárlás útján megszerzett magánbirtokok is kioszthatók legyenek.

198 MNL OL К 178-1904-1402. Tallián Béla földművelésügyi miniszter előterjesztése az uralkodó részére. 1904. február и. - A fenti területeket Kolozs, Torda-Aranyos, Nagy- és Kis-Küküllő, Beszter- ce-Naszod, valamint Szolnok-Doboka vármegyékben vásárolták fel. A telepítés körüli teendőket hat birtok-, illetve telepkezelőség látta el, amelyeket Füdrik Géza fogarasi jószágfelügyelő és Szász István kolozsvári állattenyésztési felügyelő irányított. A megnövekedett feladatok miatt vált szükségessé, hogy Kolozsváron is felügyelőséget állítsanak fel. (Sebess, 1905.110.)

477