Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - Bevezető tanulmány - A. Gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya 1903. június 27-1903. november 3. - A kormány lemondása, tárgyalások új kabinet létrehozásáról

togatása alkalmából meghallgatásra javasolt.’43 A magyarországi közhangulat javítása érdekében Khuen-Héderváry arra kérte a királyt, hogy a Szent István-ünnepen személyesen vegyen részt. A javaslatot a király jónak tartotta, és az utazás időpontját 1903. augusztus 19-ére tűzték ki. Megállapodtak abban is, hogy Khuen-Héderváry előzetes tárgyalásokat folytathat a „parlamenti tényezőkkel” a kormányválság megoldása érdekében, de a katonaságot érintő magyar követelések teljesítése elől a király mereven elzárkózott.'44 Az uralkodó délután a magyar politikai helyzetről először Gohichowski külügyminiszterrel, majd Zeno Welsersheimb honvédelmi miniszterrel tanácskozott. A sok megbeszélés ellenére a király semmi olyan következtetés levonásáig nem jutott el, amely a magyar kormányválság megoldásához közelebb vitt volna.'45 Ezt tanúsítja az is, hogy amikor augusztusi6-án megtudta, hogy Szögyény-Marich László berlini követ egy napra Bécsbe érkezett, az úti ruhában lévő grófot fél kettőre magához rendelte. A váratlan kihallgatatás után Szögyény arról tájékoztatta Thallóczy Lajost, hogy a király sem Apponyi Albert, sem Wekerle Sándor mellett nem kötelezte el magát, de a „vezényszó kérdésében engedményt nem tesz”, sőt, a kivárásra játszó „majd csak kievickélünk a bajból” szemléletet vallja.'46

Az új miniszterelnök kinevezése érdekében Ferenc József 1903. augusztus 19-én este érkezett Budapestre.'47 A Szent István ünnepén'48 - uralkodása alatt először - hivatalosan részt vevő király magyarországi tartózkodását nyolc napra tervezték, ezért már az ünnepnapon délután fogadta Khuen-Hédervéry Károlyt, akivel közel egy órát tanácskozott. A megbeszélés után a miniszterelnök arról számolt be barátainak, hogy a király rosszkedvű, és szeretne minél előbb visszamenni Bécsbe.'49 A király augusztus 21-én, déli egy órakor - a protokollnak eleget téve - a két házelnököt, gróf Csáky Albint, a főrendiház és gróf Apponyi Albertet, a képviselőház elnökét fogadta.'5" A két különböző politikai nézetet valló elnök előre kidolgozott írásos előterjesztéssel jelent meg az uralkodó előtt. Az újságírók szerint Apponyi Albert nem csupán a saját véleményét mondta el a magyar politikai helyzetről, hanem a parlamenti pártok és frakciók nézeteit is ismertette.‘5‘ A későbbi hírek szerint a király rossznéven vette, hogy Apponyi korábban az engedélye nélkül a sajátján kívül az ellenzéki pártok vezetőivel is egyeztetett, valamint a Füg- 143 144 145 146 147 148 149 150 *

143 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. augusztus 14.

144 Egyetértés, 1903. augusztus 15. A miniszterelnök Bécsben.

145 A Khuen-Héderváry-kormány időszakában nem tartottak közös minisztertanácsi ülést. 1902. április 3-át követően csak 1903. november 19-én tartottak közös minisztertanácsi ülést. (Somogyi, 1991.)

146 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. augusztus 16. - Szögyény szerint az 1867-es kiegyezést a „királyt kivéve, az uralkodóháznak egy tagja sem vette komolyan.” (Uo. augusztus 24.)

147 A Nyugati pályaudvarra érkező király egyenesen a Várpalotába hajtatott. Amerre elhaladt, a fellobogózott utcákon éljenző tömeg fogadta.

148 A király a Mátyás templomban megtartott ünnepi szentmisén jelent meg reggel negyed kilenckor. A templom előtt a hintóból kiszálló királyt a Gotterhalte, bent pedig a magyar himnusz dallama fogadta. A szentmisén a kormány tagjai is megjelentek. Az egy órás szertartás után az uralkodó a vártemplomban, a szent jobb körmenet lezárásaként megtartott istentiszteleten vett részt.

149 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. augusztus 20.

150 Apponyi, 1934.100-101.

iji Apponyi Albert a király előtt, a korábbi felszólalásaihoz képest mérsékeltebb álláspontot foglalt el. A kihallgatáson résztvevők többsége Wekerle Sándort javasolta miniszterelnöknek. (Egyetértés, 1903. augusztus 22. Megkezdődtek a kihallgatások.)

48