Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

Kormányrendelet az 1901. évi 20. te. 23. és 24. §-ainak életbe léptetéséről A miniszterelnök úr mint a Belügyminisztérium vezetője bemutatja a közigazgatási eljá­rás egyszerűsítéséről szóló 1901: XX. törvénycikknek'64 a kihágási büntetéspénzeket tár- gyazó rendelkezéseit (23. és 24. §) 1904. év január i-jével életbe léptető kormányrendelet tervezetét.105 Jóváhagyatik. 2. Kormányrendelet az állami alkalmazottak fizetési pótlékáról'66 A pénzügyminiszter úr bemutatja a miniszterelnök úr által aláírandó azon kormányrende­letnek tervezetét, mely az állami alkalmazottaknak az 1903. évre engedélyezendő pótlé­kokról előterjesztendő törvényjavaslatnak végrehajtása érdekében kibocsátandó volna.'67 Jóváhagyatik. 4­A rendelkezési állományba helyezett pénztári és számvevőségi alkalmazottakról A pénzügyminiszter úr a minisztertanács hozzájárulását kéri ahhoz, hogy az 1902. évi III. te.’68 folytán rendelkezési állapotba helyezett vármegyei pénztári és számvevősé­gi alkalmazottak közül azon 63 egyén érdekében, akik az 1883. évi I. te.'6917. és 18. §-aiban előírt minősítéssel, illetőleg alaki képesítéssel nem bírnak, a fennforgó méltánylást ér­demlő indokok alapján a hiányzó alaki képesítésnek elengedése iránt legfelsőbb helyre felterjesztést szándékozik tenni oly célból, hogy ezen egyének a számvevőségi és pénztári szakban kinevezhetők legyenek. Egyidejűleg az 1893. évi IV. te. 5. §-ának 4. bekezdése alapján a minisztertanács hoz­zájárulását kéri ahhoz is, hegy az 1902. évi III. te. 14. §-a alapján az állami szolgálatba ki­nevezendő vármegyei alkalmazottak közül azokat, akik hosszabb szolgálati idő vagy egyéb méltánylást érdemlő indokokból erre érdemesek, az illető fizetési osztály maga­sabb fokozatába való sorolással nevezhesse ki.I7° A minisztertanács a pénzügyminiszter úr javaslataihoz hozzájárul. 164 165 166 167 168 169 170 164 1901. XX. törvény. A közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről. Törvénytár, 1901.101-127. III. Kihágási bün­tetőpénzek. A 23. § szerint a büntetésből befolyt pénzek fele a Pénzügyminisztériumot, fele a községet il­leti. „A községet illető összegek a község szegényügyi céljaira fordítassanak.” 24. §: A községi hatóságok által kiszabott kihágási büntetőpénzek kezeléséről később intézkednek. 165 Miniszterelnöki rendelet 135/1903. december 19. 166 Lásd még: MNL OL К 27.1903. decemberi3./6.; december 21./1. 167 Miniszterelnöki rendelet 1/1904. január 31. (Lásd még: MNL OL К 26-1904-X-5366.; MNL OL К 2-AXIV-2-85. Törvényjavaslat az állami alkalmazottaknak engedélyezendő pótlékokról. 1903. december 21.) 168 1902. évi III. törvény. A vármegyék pénztári és számvevőségi teendőinek ellátásáról. Törvénytár, 1902. 4-n. 169 1883. évi I. törvény. A köztisztviselők minősítéséről. Törvénytár, 1882-1883. 187-197. 170 1893. évi IV. törvény. Az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményének szabályozásáról, és a me­gyei törvényhatóságok állami javadalmazásának felemeléséről. -1883. évi I. törvény A köztisztviselők mi­nősítéséről. (A 17. § és 18. § a tisztviselők végzettségére vonatkozó előírásokat tartalmazta.) -1902. évi III. törvény A vármegyei pénztári és számvevőségi teendők ellátásáról. 465

Next

/
Oldalképek
Tartalom