Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
A vármegyei pénztári és számvevőségi alkalmazottak átszervezése'5“ A pénzügyminiszter úr előterjeszti, hogy az 1902. évi III. te.’5' szerint a vármegyei törvényhatóságoknál rendszeresített összes pénztári és számvevőségi állások megszüntet- tetvén, 614 számvevőségi alkalmazott és 100 hivatalszolga rendelkezési állapotba helyeztetett, és ideiglenes szolgálattételre a pénzügyigazgatóságok mellé rendelt számvevőségekhez, illetve ezek kirendeltségeihez beosztatott. A rendelkezési idő leteltével ezek az állami szolgálatban elhelyezendők lévén, ennek folytán a számvevőségi szakban a szerzett tapasztalatok szerint 534 tisztviselői és 82 hivatalszolgai új állás rendszeresítése szükséges. Az idézett te. 2. §-a értelmében'52 a járási szolgabírákhoz fokozatosan és a szükséghez mérten lehetőleg 3 év alatt járási számvevői állások szervezendők. Tekintve, hogy az ország területén 416 szolgabírói járás van, ugyanannyi járási számvevői állásra is lesz szükség, mely állások az állami tisztviselők X. fizetési osztályában rendszeresített illetményekkel lennének szervezendők. Ezekre való tekintettel О Felségéhez felterjesztést szándékozik intézni aziránt, hogy a számvevőségi tisztviselők létszámában 534 új számvevőségi tisztviselői, továbbá tekintettel arra, hogy a folyó évi költségvetési előirányzatba 143 járási számvevő illetményei már felvétettek, az 1904. évi költségvetésben további 143 és az 1905. évi állami költségvetési előirányzatban a még szükséges 130 új járási számvevői állás szervezéséről kell gondoskodni, а X. fizetési osztályba leendő sorolással összesen 416 járási számvevői és egyidejűleg az 1893. évi IV. te. 12. §-ábanIJ3 meghatározott illetményekkel 82 új hivatalszolgai állásnak rendszeresítését legkegyelmesebben engedélyezni méltóztassék. Tudomásul vétetik. 78. Az államosított vármegyei gyámpénztárak tisztviselőinek fizetése'54 A pénzügyminiszter úr előterjeszti, hogy az 1903. évi állami költségvetés XVIII. fejezetének 5. címe 2. rovata 8. alrovatán „a vármegyei házi és gyámpénztárak államosítása folytán átveendő tisztviselők személyi járandóságainak és a dologi kiadásoknak fedezésére egyelőre átalányként 260 000 K” irányoztatott elő. 150 * 152 * 154 150 Lásd még: MNL OL К 27.1903. december 19./4. iji 1902. évi ül. törvény. A vármegyék pénztári és számvevőségi teendőinek ellátásáról. Törvénytár, 1902.4-11. 152 1902. évi III. törvény 2. §: „A járási számvevői teendők végett a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségtől a járási főszolgabírákhoz egy-egy járási számvevő osztatik be.” ‘53 I^93- IV. törvény. Az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeinek szabályozásáról és a meigyei törvényhatóság állami javadalmazásának felemeléséről. 12. §: „Az altisztek és szolgák illetményéről: az altisztek évi fizetése 3 fokozatban 500; 450; 400 forinttól állapíttatik meg. A hivatalszolgák fizetése Budapesten és a magyar korona országain kívül fekvő valamely állomáshelyen alkalmazottaké 400; 350; 300 forint, máshol 350; 300 illetve 230 forint. A Magyar Kir. Posta- és Távírdánál lévő szolgák fizetése 300 forintnál kisebb nem lehet.” (Törvénytár, 1892-1893. 390-409.) 154 A vármegyei pénztári és számvevőségi tisztviselőket az 1902. évi III. törvény alapján állami szolgálatba vették, és a szolgálati idejüket figyelembe véve az I. és II. fizetési fokozatba kerültek. Ezek a tisztviselők 1904-ben a belügyminiszternél sérelmezték, hogy a fizetési pótlék megállapításánál a vármegye szolgálatában eltöltött éveiket nem vették figyelembe. (MNL OL К 255-1905-1. t.—78. A belügyminiszter átirata a pénzügyminiszter részére. 1904. április 23.) 462
