Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

A vármegyei pénztári és számvevőségi alkalmazottak átszervezése'5“ A pénzügyminiszter úr előterjeszti, hogy az 1902. évi III. te.’5' szerint a vármegyei tör­vényhatóságoknál rendszeresített összes pénztári és számvevőségi állások megszüntet- tetvén, 614 számvevőségi alkalmazott és 100 hivatalszolga rendelkezési állapotba helyez­tetett, és ideiglenes szolgálattételre a pénzügyigazgatóságok mellé rendelt számvevősé­gekhez, illetve ezek kirendeltségeihez beosztatott. A rendelkezési idő leteltével ezek az állami szolgálatban elhelyezendők lévén, ennek folytán a számvevőségi szakban a szerzett tapasztalatok szerint 534 tisztviselői és 82 hiva­talszolgai új állás rendszeresítése szükséges. Az idézett te. 2. §-a értelmében'52 a járási szolgabírákhoz fokozatosan és a szükséghez mérten lehetőleg 3 év alatt járási számvevői állások szervezendők. Tekintve, hogy az ország területén 416 szolgabírói járás van, ugyanannyi járási számvevői állásra is lesz szükség, mely állások az állami tisztviselők X. fizetési osztályá­ban rendszeresített illetményekkel lennének szervezendők. Ezekre való tekintettel О Felségéhez felterjesztést szándékozik intézni aziránt, hogy a számvevőségi tisztviselők létszámában 534 új számvevőségi tisztviselői, továbbá tekin­tettel arra, hogy a folyó évi költségvetési előirányzatba 143 járási számvevő illetményei már felvétettek, az 1904. évi költségvetésben további 143 és az 1905. évi állami költségve­tési előirányzatban a még szükséges 130 új járási számvevői állás szervezéséről kell gon­doskodni, а X. fizetési osztályba leendő sorolással összesen 416 járási számvevői és egyi­dejűleg az 1893. évi IV. te. 12. §-ábanIJ3 meghatározott illetményekkel 82 új hivatalszolgai állásnak rendszeresítését legkegyelmesebben engedélyezni méltóztassék. Tudomásul vétetik. 7­8. Az államosított vármegyei gyámpénztárak tisztviselőinek fizetése'54 A pénzügyminiszter úr előterjeszti, hogy az 1903. évi állami költségvetés XVIII. feje­zetének 5. címe 2. rovata 8. alrovatán „a vármegyei házi és gyámpénztárak államosítása folytán átveendő tisztviselők személyi járandóságainak és a dologi kiadásoknak fedezésé­re egyelőre átalányként 260 000 K” irányoztatott elő. 150 * 152 * 154 150 Lásd még: MNL OL К 27.1903. december 19./4. iji 1902. évi ül. törvény. A vármegyék pénztári és számvevőségi teendőinek ellátásáról. Törvénytár, 1902.4-11. 152 1902. évi III. törvény 2. §: „A járási számvevői teendők végett a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségtől a járási főszolgabírákhoz egy-egy járási számvevő osztatik be.” ‘53 I^93- IV. törvény. Az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeinek szabályozásáról és a meigyei törvényhatóság állami javadalmazásának felemeléséről. 12. §: „Az altisztek és szolgák illetményéről: az al­tisztek évi fizetése 3 fokozatban 500; 450; 400 forinttól állapíttatik meg. A hivatalszolgák fizetése Buda­pesten és a magyar korona országain kívül fekvő valamely állomáshelyen alkalmazottaké 400; 350; 300 forint, máshol 350; 300 illetve 230 forint. A Magyar Kir. Posta- és Távírdánál lévő szolgák fizetése 300 forintnál kisebb nem lehet.” (Törvénytár, 1892-1893. 390-409.) 154 A vármegyei pénztári és számvevőségi tisztviselőket az 1902. évi III. törvény alapján állami szolgálatba vették, és a szolgálati idejüket figyelembe véve az I. és II. fizetési fokozatba kerültek. Ezek a tisztviselők 1904-ben a belügyminiszternél sérelmezték, hogy a fizetési pótlék megállapításánál a vármegye szolgála­tában eltöltött éveiket nem vették figyelembe. (MNL OL К 255-1905-1. t.—78. A belügyminiszter átirata a pénzügyminiszter részére. 1904. április 23.) 462

Next

/
Oldalképek
Tartalom