Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Bevezető tanulmány - A. Gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya 1903. június 27-1903. november 3. - A kormány lemondása, tárgyalások új kabinet létrehozásáról
I engedmények nélkül, már az évi újonckontingens megszavaztatásához sem bizonyult elegendőnek. A kormány lemondását követően a magyar politikai közvéleményben azon személyek neveit találgatták, akikkel a király az új kormány összetételéről tárgyalni kíván. A döntésre várni kellett, mert az uralkodó fogadta az 1903. augusztus 9-én Ischl-be érkező Gohichowski külügyminisztert, Koerber'39 osztrák miniszterelnököt, valamint Beck vezérkari főnököt, hogy előkészítsék Károly román király látogatását. A vendég királyi házaspár augusztus 13-ai elutazását követően Ferenc József visszatért Bécsbe, ahol az uralkodó születésnapjának megünneplésére már gyülekeztek a vezető politikusok. A király augusztus 13-án, Schönbrunnban fogadta el hivatalosan a magyar kormány lemondását, és az erre vonatkozó közlemény 1903. augusztus 15-én jelent meg a Budapesti Közlönyben. Budapesten a Szabadelvű Párton belül a leendő kormányfő személye körüli nézeteltérések felerősödése határozta meg a politikai hangulatot. A Nemzeti Párt volt tagjai körében jelöltként Apponyi Albert, Andrássy Gyula és Széli Kálmán nevét emlegették, szerintük a király ezen három személy közül fog választani. A nemzeti pártkörben abban is biztosak voltak, hogy a katonai kérdésekben a magyar követelések elfogadható mértékű teljesítése nélkül a parlamenti béke helyreállítására nincs remény. A válság további elhúzódásának megakadályozása nem csupán az újoncozás, hanem több gazdasági kérdés megoldása miatt is egyre sürgetőbbé vált.139 140 141 142 A Függetlenségi Párt a kormány bukását saját küzdelmének sikereként üdvözölte. Egy átmeneti kormány megalakítását nem tartották támogathatónak, mert a katonai kérdésekben végleges megoldást sürgettek. A párt tagjai gróf Csáky Albin vezetésével megalakuló kabinetet fogadtak volna a legszívesebben, de az Apponyi, illetve Wekerle- féle kombinációkat is támogathatónak tartották.'41 A gróf Zichy János vezette Néppárt a Khuen-Héderváry kormányt támogatta, de most a várakozás álláspontjára helyezkedett. Ferenc József budapesti látogatásának előkészítéseként 1903. augusztus 14-én Khuen-Héderváry Bécsbe utazott, ahol a király délelőtt és délután is kihallgatáson fogadta. A miniszterelnök ismertette a magyar politikai élet fejleményeit, és a nehézségekért elsősorban a „szószegő” Kossuth Ferencet és az ellene szervezkedő Apponyi Albertet tette felelőssé. Khuen-Héderváry tanácstalanságát látva, a berlini követkirály állítólag azt is kijelentette, hogy „kész belemenni az alkotmányon kívüli helyzetbe is,”'42 de beláthatatlan következménye miatt ezt mindenki igyekezett elkerülni. Egyben a magyar miniszterelnök előterjesztette azon politikusok névsorát, akiket az uralkodónak budapesti lá139 Koerber valószínű csak ю-én érkezett meg, mert 8-án délután még Rátótra utazott Széli Kálmánnal tárgyalni. 140 Például a Brüsszelben 1902. március 5-én megkötött nemzetközi cukoregyezmény előírása szerint a Monarchia cukorpiacának eddigi felosztása Ausztria és Magyarország között nem tartható tovább. Az új helyzetben a magyar kormány azt kérte, hogy az ország piaca elsősorban a hazai cukorgyárak termékei részére legyen biztosítva. Az osztrák kormány szerint a magyar igény összeegyeztethetetlen a közös vámterület szellemével. A cukoripari termékek piacának felosztásáról folyó vitát a két kormány közötti tárgyalásokkal szeptember folyamán le kellett volna zárni. (MNL OL К 27.1903. július 17./13.; július 28./1., augusztus 5У8.) 141 Egyetértés, 1903. augusztus 11. A Függetlenségi Pártról. 142 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4.Thallóczy Lajos naplója. 1903. augusztus 21. 47
