Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Bevezető tanulmány - A. Gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya 1903. június 27-1903. november 3. - Kísérlet az obstrukció letörésére és a Szapáry-féle vesztegetési botrány hatása
megakadályozni.1”6 A zűrzavarban, mialatt mindenki az egymásnak feszülő képviselőkre figyelt, Khuen-Héderváry ismét leírta indítványát, amit most sikerült elküldenie az elnöklő Tallián Bélának. A kölcsönös vádaskodásokkal és a házszabályok egymás rovására való értelmezésével tarkított vitát a képviselők többször is zárt ajtók mögött folytatták. A vita folytatása során újabb vesztegetési ügyre is fény derült. Lovászy Márton, az Esti Kurír szerkesztője bejelentette, hogy a lapjánál felkereste Singer Artur'01 újságíró, és a kiadóhivatal igazgatójának pénzt ajánlott fel, ha az újság felhagy az obstrukció támogatásával.106 107 108 A vesztegetési ügyek tisztázására Tóth János egy parlamenti bizottság felállítását javasolta. A Függetlenségi Párt vezetőjének indítványát a kormányfő is támogatta, és az éjjel ii óra után megtartott második zárt ülés után a javasolt 15 főből álló bizottság tagjait kijelölték. A testületbe a kormánypárt tíz, a Függetlenségi Párt három, a néppártiak és az Ugron-párt egy-egy képviselőt delegálhatott.109 * * Ezek után a kormány már a következő ülés napirendjének elfogadtatására kívánt áttérni, de ezt Polónyi Géza az ellenzéki képviselők nevében azzal utasította el, hogy 1903. július 29-én - tehát éjfél előtt - erre indítványt senki sem tett, illetve addig ameddig a kormány programját el nem fogadják, más kérdés megtárgyalására nem hajlandók, ezért éjfél után elhagyták az üléstermet. Az ellenzék távozása után Tallián Béla elnök a miniszterelnök délután átadott, az ellenzéki képviselők haragját kiváltó, alábbi indítványát olvasta fel: „A holnapi ülés napirendjéül, a parlamenti vizsgáló bizottság megválasztása után, indítványozom, tűzessék ki az indem- nitásról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása.” Miután az elnök megállapította, hogy 167 képviselővel még határozatképesek, a kormánypárti képviselők szavazataival az indítványt elfogadták és az elnök „éjjel 12 óra 55 perckor” az ülést berekesztette."0 Az újságírók nyomozati munkája szerint Pap Zoltán leleplező nyilatkozata után Dienes Márton rögtön Singer Artur lakására sietett, aki ezek után Ritter Imrét, gróf Szapáry László jószág-igazgatóját kereste fel.1" A vesztegetési ügy szálai egyértelműen a miniszterelnökkel szoros barátságot fenntartó gróf Szapáry László, fiumei kormányzóhoz vezettek. A július 30-án megtartott képviselőházi ülés az előző napon lezajlott, tett- legességig fajuló nézeteltérések - az ellenzék véleménye szerint elferdített - jegyzőkönyvi rögzítésének többszöri módosításával, ezen afféroknak a Mentelmi Bizottság elé utalásával, valamint érdemi munka nélkül a vesztegetési botrányban a kormányfő felelősségét taglaló vitákkal telt el. Az 1903. július 31-én megtartott parlamenti ülésen már mindenki értesült arról, hogy a vesztegetésre szánt pénz gróf Szapáry László, fiumei kormányzótól származik, aki még 106 Képviselőházi Napló, 1901-1905. XVIII. köt. 319. országos ülés. 1903. július 29. 91.; MNL OL К 2-1905-AVIII-4. A képviselőház Mentelmi Bizottságának jelentése az 1903. július 29-én történtek tárgyában. - A bizottság határozata: „Ót képviselő a Ház méltóságának, tekintélyének és jogrendjének össze nem férő cselekményei miatt, köteles a házszabályok 255. §-ának megfelelően a Házat ünnepélyesen megkövetni.” 107 A News Budapestet- Abendblatt munkatársa. 108 Egyetértés, 1903. július 30. Egy másik eset. 109 Egyetértés, 1903. július 30. Egyéb részletek. no Képviselőházi Napló, 1901-1905. XVIII. köt. 319. országos ülés. 1903. július 29.113. in Egyetértés, 1903. július 31. Gróf Szapáry vesztegetett. 40
