Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Szerkesztői tájékoztató a minisztertanács működéséről és a jegyzőkönyvek közlésmódjáról
szére adandó engedményeket Ferenc Józseftől remélték. A király személye körüli miniszter 1896 márciusában elismerte, hogy túlságosan megnőtt a király elé kerülő felterjesztések száma, ennek ellenére az uralkodói ügykör szűkítésére nem látott lehetőséget. A magyar minisztertanács 1897 márciusában ismét tárgyalta a királyi elhatározás alá tartozó ügyek körét, és az itt készült tervezetet - kisebb módosítással - jóváhagyta az uralkodó. Iványi Emma fenti munkájában kimutatást közöl arról, hogy az 1867. évi szabályzat mennyiben egyezik, illetve tér el az 1897. évitől.15'0 Ennek alapján megállapítható, hogy a felségjogaihoz mereven ragaszkodó Ferenc József az új szabályzat elkészítése során nem tett lényeges engedményeket a kormánynak. Az 1897-ben elfogadott, huszonhét pontból álló „A minisztertanács elhatározása elé terjesztendő ügyek” jegyzéke korántsem fedte le azt a feladatkört, amely a kormány tevékenységét jellemezte. Már 1867 és 1895 között is több törvény született, amelyekben egyes ügyeket - hatáskör bővítéssel - a minisztertanács elé utalnak. Ezeken kívül uralkodói és országgyűlési határozatok is tartalmaztak utasításokat, amelyek a minisztertanács hatáskörére vonatkoztak. Általánosságban elmondható, hogy a kormány tagjai a fenti szabályzatot csak általános utasításként kezelték, és eseti ügyeknél - amelyek között a lényeges kérdések mellett jelentéktelenek is bőségesen előfordultak - az uralkodóval egyetértésben kiegészítették. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi ülésein, napirendjének és a testület hatáskörének megállapításánál az egész időszak alatt az 1897-ben elfogadott új szabályzat volt érvényben. Az 1897. évi szabályzat pontjait a miniszterek - a korábbi gyakorlatnak megfelelően - nem alkalmazták mereven, hanem csak a legfontosabb irányelveket rögzítő utasításként alkalmazták. A minisztertanács elé került írásbeli előterjesztéseket az illetékes szakminisztériumok szakértői készítették el. Az előterjesztések a konkrét ügy rövid leírását és az elintézésre tett javaslatokat tartalmazták. Az előterjesztések szövegét az üléseken elhangzott hozzászólások, illetve az írásban benyújtott módosítások figyelembe vételével véglegesítették. A Khuen-Héderváry kormány működésének (129 nap) időszakából 12 minisztertanács ülésének jegyzőkönyvét közöljük. Az ezeken üléseken tárgyalt 184 napirendi pont közül teljes terjedelmében vagy címregesztában 55 került a kötetbe.'5" Kihagytuk a közlésből az alábbi ügyeket tartalmaz» napirendi pontokat: • személyi ügyek (címadományozás, kinevezések, kitüntetések, kegydíjak, nemesi előnév adományozása, nyugdíjazás, szabadságolás stb.): 86 napirendi pont. A kihagyott személyi ügyek egy részét tartalmazza a kiadvány mellékletei között található „A nem közölt jegyzőkönyvi pontokban szereplő jelentős személyek névtára”. • állami szervek túlkiadásai, hiteltúllépés: 6 napirendi pont; • előirányzat nélküli kiadások: 6 napirendi pont; • hatásköri összeütközések: 24 napirendi pont; • bérletek, behajthatatlan követelések, pótdíjak engedélyezése: 4 napirendi pont; • vasúti előmunkálati engedélyek bejelentése: 1 napirendi pont; 1510 Iványi, i960. Függelék 537-538. 1511 Részletesen lásd: Soós, 2001. ЗУ»
