Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Igazságügy-minisztérium
I bővítése folyt Győrben, Szombathelyen és Zalaegerszegen. Az 1904-ben az alsólendvai, a felsővisói, a nagyszombati, a segesvári, a szamosújvári, a törökkanizsai, az algyógyi, az orosházi és a fogarasi járásbírósági épületeket adták át.1493 A minisztérium munkatársai jelentős munkát végeztek az elméleti jog- és államtudományi államvizsgákra vonatkozó törvényjavaslat elkészítésében, továbbá a népiskolai közoktatásról szóló törvényjavaslatok módosításában. A konzuli bíráskodás hatáskörének módosítása Napirendre került a konzuli bíráskodás 1891. évi XXXI. törvényben rögzített előírásainak megváltoztatása is, mely szerint „a konzuli bíróságaink, akár magyar, akár osztrák honos azoknak tettese vagy részese, elsősorban az 1852. évi osztrák büntető törvény- könyv szerint” minősítenek (1905. május 18./17.) A magyar büntető törvénykönyv - 1878. évi V. törvény - rendelkezéseit csak a nyomozati szakaszban vették figyelembe. Mivel a konzuli bíráskodás nem tartott lépést a belföldi jogfejlődéssel, ezért - az előterjesztő szerint - a konzuli bíróságok büntetőbírósági hatáskörének újraszabályozására van szükség. Javaslata az osztrák gyakorlatra hivatkozva: „a konzuli bíróságaink büntető bírósági hatásköre a magyar honosokkal szemben szintén egyenlővé tétessék a magyar királyi járásbíróságok hatáskörével, annál is inkább, mert a magyar kir. járásbíróságok elé utalt bűncselekmények legnagyobb részében oly csekély büntetés szabatik ki, hogy a terheltek hazaszállítása több időt venne igénybe, mint amennyit a kiszabandó büntetés tesz.”'494 Igazságügy-miniszter kifogásolta továbbá azt is, hogy a konzuli bíróságok az örökösök nélkül elhalt magyar és osztrák honosok hagyatékának átadása körül eltérő gyakorlatot követnek. (1904. július 12./38.) Ezért javasolta: „Egyöntetű eljárás biztosítása végett szükséges tehát a konzuli bíróságoknál érvényes hagyatéki eljárási szabályok olyatén kiegészítése, hogy az örökösök nélkül elhalt örökhagyók hagyatéka az örökösök jelentkezésére rendelt határidő eredménytelen letelte után az Államkincstárnak adassák át.”'495 Az 1904. szeptember 15-én megjelent 4064./M. E. számú rendeletben foglaltakkal 1904. augusztus 17-én tartott ülésén egyetértett az osztrák minisztertanács.1496 A magyar kormány intézkedett továbbá az egyiptomi (1905. január 27У8.) és a mitrovici konzulátus bírói hatáskörének szabályozásáról. (1905. május 18./17.) A felsoroltak mellett kidolgozták a szövetkezetekről szóló törvényjavaslatot, amit az igazságügy-miniszter szakmai véleményezésre 1904. június 6-án küldött meg a belügyminiszter részére.'497 A hat fejezetből álló tervezet 1. §-a szerint. „A szövetkezetnek ezen törvény értelmében meg nem határozott számú tagokból álló azon társaság tekintetik, mely tagjai hitelének, keresetének vagy gazdálkodásának közös ügykezelés, illetőleg a közösség alapján előmozdítására ala1493 Évkönyv 1904,1905. 212-213. 1494 MNL OL К 26-1906-XLI-1646. Igazságügy-miniszter előterjesztése a miniszterelnök részére. 1904. július 14. 1495 MNL OL К 26-1906-XLI—1646. Igazságügy-miniszter előterjesztése a miniszterelnök részére. 1904. április 5. 1496 MNL OL К 26-1906-XLI-1646. Igazságügy-miniszter előterjesztése a miniszterelnök részére. 1904. augusztus 24. 1497 MNL OL К148-1904-19-3638. Az igazságügy-miniszter átirata a belügyminiszter részére. 1904. június 6. 373
