Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Honvédelmi Minisztérium
I né, akkor ezen rész a különböző gyárak lehető tekintetbe vételével szintén a magyar iparnak engedtessék át.’”4’7 A tárgyalások eredményeként a kormány 1904. július 28-án tartott minisztertanácsi ülésén elfogadták azokat a megállapodásokat (1904. július 28У49.), amelyeket a kereskedelemügyi miniszter a közös hadügyminiszterrel és a tengerészet parancsnokával a Közös Hadsereg és Haditengerészet ipari szállításaira vonatkozóan létesített. (1904. július 12./43.) Az osztrák hadügyminiszter és a haditengerészet parancsnoka a megállapodást csak azzal a záradékkal fogadta el: ha az osztrák kormány ez ellen észrevételt tenne, akkor a felmerülő ellentétek megszüntetése a két kormány feladata lesz. Az osztrák kormány rövidesen előállt néhány jelentéktelen módosítási javaslattal, ezért új tervezet született, ami lényegében alig tért el a korábbitól, de elegendő volt annak megakadályozásához, hogy a Tisza kormány időszakában életbe lépjen a megállapodás.14'8 A hadsereg részére lovak biztosítása A legénységi állomány kiegészítésénél is nehezebb feladatnak bizonyult a szükséges lóállomány biztosítása. A törvényes keretet az 1873. évi XX. törvény biztosította, amely szerint: „minden lótulajdonos köteles hadi szolgálatra alkalmas lovait, megfelelő kárpótlás mellett, az állam részére átengedni”.'4'9 Ez a törvény azért szorult korszerűsítésre, mert az úgynevezett lóavatást arra az időre tolta ki, amikor a mozgósítást már kihirdették, és ebben az időben a tisztségviselőknek számos más üggyel is foglalkozniuk kellett. A végrehajtás egyszerűsítése érdekében a honvédelmi miniszter 1904. május 13-án terjesztette elő a „hadra kelt sereg ló szükségletének mozgósítás esetére való biztosításáról” szóló törvényjavaslatát, amely novemberben került a minisztertanács elé.'4“ (1904. november 21./28.) A tervezet szerint az országban található 2,4 milliós lóállományából mintegy egymillió kerül a „lóavató” bizottság elé, amely a hadi célokra alkalmas és igényelt 200 ezret kiválasztja. Az új törvény a három évenkénti lóosztályozást'42' két évente kívánta megtartani, s a javaslat szerint a mozgósításkor elvitt lovakért 10%-kal magasabb árat fizetnek, egyúttal a lovaskocsikon kívül a „motorkocsik” összeírására is sor kerülne. A lovak beszerzésére fordítható költségvetési pénzeket 1895-ig a két honvédelmi minisztérium önállóan kezelte. 1896-tól ezt a feladatot a Közös Hadügyminisztériumra ruházták, amely - az éves költségvetések terhére - biztosította mind a hadsereg, mind a 1417 1418 1419 1420 1421 1417 MNL OL К 148-1904-24-4276. Megállapodás a Cs. Kir. Közös Hadsereg ipari szállításai ügyében. 1904. június 6. - A megállapodás értelmében a 6-10 centiméteres lövegek elkészítésére a diósgyőri, a Weiss Manfréd csepeli gyára és az Osztrák-Magyar Államvasutak resicai gyára kap megrendelést. (MNL OL К 255-1904-9. t.—2660. A kereskedelemügyi miniszter átirata a pénzügyminiszter részére. 1904. július 29.) 1418 MNL OL К 255-1906-9. t-901. Minisztertanácsi előterjesztés a közös hadsereg és haditengerészet ipari szükségleteiből a magyar ipart megillető kvótaszem rész biztosítása. 1906. március 4. 1419 Az 1873. évet megelőző időkben a szükségletet rendes vásárlás útján biztosították. 1420 MNL OL К 26-1910-XLI-2789. A honvédelmi miniszter felterjesztése a miniszterelnök részére. 1904. május 13.; Uo.: A minisztertanács részére készített bizalmas előterjesztés: A fegyveres erő hadi lószükségletének fedezéséről és a járművek összeírásáról szóló törvényjavaslat tervezetének indoklása. 1904. november 21. 1421 Á lóosztályozás a hadi szolgálatra alkalmas lovak kiválasztását és nyilvántartási lappal való ellátását jelentette. 357
