Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Honvédelmi Minisztérium
I megemelni.'399 A törvényjavaslat indoklása szerint a meglévő „kincstári helyekre elsősorban a Közös Hadsereg és mindkét honvédség tagjainak gyermekei bírnak igénnyel, osztrák honosságú tiszt pedig jelenleg még sokkal több szolgál a Közös Hadseregben, mint magyar honos”, ezért van szükség az állam anyagi áldozatvállalására.'400 A Honvédelmi Minisztérium számításai szerint amennyiben javaslata júniusig törvényerőre emelkedik, akkor a bécsi és a bécsújhelyi akadémián harmincegy, az alreáliskolákban huszonhat, a hadapród-iskolákban 200 magyar honos diák kezdheti meg tanulmányait.'40' Az 1904. évi költségvetésben a fenti tanulók első félévi tandíját 75 200 koronában állapították meg. A honvéd nevelő- és képző intézetekben 1904-ben - a főreáliskolákban negyvenkilenc tanuló, a Ludovika Akadémián hatvanhárom hallgató, a hadapródiskolákban 200 jelölt - összesen 312 fő tanulhatott. Az 1904. évi állami költségvetésben 260 000 koronával szerepelt az a beruházás, amelynek keretében a Ludovika Akadémia épületét istállókkal, legénységi épülettel és egy második fedett lovardával kívánták bővíteni. (1905. február 28./39.) A honvédelmi miniszter az intézet további fejlesztésére hivatkozva az építkezésre szánt összeg kiegészítését kérte 100 000 koronával. Az előreláthatólag 360 000 koronát kitevő építkezési költségkeretből még további legénységi szálláshelyet és istállót terveztek kialakítani. A minisztertanács engedélyezte, hogy a kért 100 000 koronát a Honvédelmi Minisztérium túlkiadásként számolhassa el. A katonai oktatásban bevezetett fenti változtatás rövid időn belül nem oldhatta meg a magyar alakulatoknál jelentkező tiszthiányt. Ezért a magyar kormány azt kérte, hogy a közös hadseregben szolgáló magyar honos tisztekből minél többen azokhoz a csapatokhoz kerüljenek át, ahol a legénységi állományt Magyarországról verbuválták. A kérelem jogosságát a hadügyminiszter is elismerte, és ennek eredményeként 1903. november 1. és 1904. november 1. között a közös hadseregen belül 197 magyar honos tisztet és négy had- apródot helyeztek át a Magyarországról kiállított csapatokhoz.14“ Ezzel a közös hadsereg keretében szolgáló magyarországi csapatoknál beosztott magyar honos tisztek és hadapródok száma 3683-ra gyarapodott. A közös hadseregben ezzel ellentétes mozgás is végbement, mert ugyanezen időszakban harminchat magyar honos tiszt és egy hadapród a magyarországi csapatoktól Ausztriából verbuvált csapatokba kérte áthelyezését, valamint ötvenegy magyar honos tiszt és hadapród szerezte meg az osztrák és csak négy osztrák honos a magyar állampolgárságot. A jelentésből kitűnik, hogy a magyar korona országaiból kiállított csapatoknál 1904. november elsején összesen 7051 tiszt és hadapród szolgált és ezek közül 3683 fő (52,23%) volt a magyar és 3368 fő (47,77%) a nem magyar 1399 1400 1401 1402 1399 MNL OL К 2-AXIV-2-81. Törvényjavaslat a cs. és kir. közös hadsereg katonai nevelő- és kiképző intézeteinél magyar honos ifjak részére létesített 250 állami alapítványi helyről szóló 1897. évi ХХП. törvény módosításáról. 1904. március 2. 1400 MNL OL К 255-1904-5. t.-6oi. A honvédelmi miniszter átirata a pénzügyminiszter részére. 1904. február 17. 1401 MNL OL К 2 55-1904-5. t-876. A honvédelmi miniszter átirata a pénzügyminiszter részére. 1904. március 9. 1402 MNL OL К 2-AXV-4-5. A honvédelmi miniszter jelentése a magyar honos tisztek áthelyezéséről. 1906. 353