Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - Bevezető tanulmány - A. Gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya 1903. június 27-1903. november 3. - Kísérlet az obstrukció letörésére és a Szapáry-féle vesztegetési botrány hatása

dés hatályát. Minthogy azonban a Monarchia legfontosabb külkereskedelmi szerződései 1904-ben hatályukat vesztik, az 1899. évi XXX. törvény utasítása szerint a kormánynak az új vám- és kereskedelmi szövetség létesítése érdekében az osztrák kormánnyal legkésőbb 1903-ban meg kellett egyeznie, mert különben a nemzetközi kereskedelmi szerződések nem köthetők meg az 1907 utáni időtartamra.89 Ezért a kormányfő felhatalmazást kért a parlament tagjaitól, hogy az Olaszországgal kötendő kereskedelmi szerződés előkészítése érdekében elkezdhesse a tárgyalásokat. A miniszterelnök a továbbiakban a tárgyalandók közé sorolta az állami beruházások, a telepítések,90 a közigazgatási tisztviselők béremelésére vonatkozó előterjesztések napirendre tűzését.9’

Az új kormány parlamenti bemutatkozását az a feltevés alapozta meg, hogy az újoncjavaslat visszavonása ellenében - a Kossuth Ferenccel létrejött megállapodásnak megfelelően - az obstrukciót az ellenzék beszünteti. Mint kiderült a Függetlenségi Párt vezérét társainak egy része cserbenhagyta, és az olcsó népszerűséget hajhászó Barabás Béla vezetésével tovább folytatta az obstrukciót.92 Barabásék a miniszterelnök azon félmondatára alapozták felháborodásukat, amelyet a szószegést bizonygató sajtó is kiemelten kezelt: „A tárgyalások érdekében szükségesnek tartom, hogy az újoncozási törvényjavaslat egyelőre levétessék a napirendről.”93 Arra hivatkoztak, hogy a két párt közötti megállapodás a végleges levételről szólt, és az „egyelőre” ellen tiltakoztak. A mondat második felét, - mely szerint: „a végleges szervezeti törvény amúgy is magában foglalná azon létszám- emelést, melynek megajánlása a jelenlegi törvényjavaslatban kéretik.” - csak a beszámolójuk végén közölték. A Függetlenségi Párt esti értekezletén a résztvevők egy része szószegésről, más része ügyük elárulásáról beszélt. A parlamentben kirobbant vita az ellenzéki párt esti értekezletén is folytatódott, és Kossuth Ferenc váratlan lemondásához vezetett, aki elhatározásának okát az Egyetértés c. napilap első oldalán így indokolta: „A párt egyhangúlag jóváhagyta eljárásunkat [...] és engem kiküldött, hogy személyesen közöljem gróf Khuen-Héderváryval a párt határozatát. A gróf azt kérdezte, hogy számíthat-e a párt határozatára, mint férfiak szavára? En e kérdésre, mint elnök, azt feleltem: igen! [...] Én, mint pártelnök a párt megbízásából szavamat adtam és állom szavamat!”94 Az ún. nemzeti követelések teljesülését számon kérők figyelmét arra hívta fel, hogy az „évekre terjedő katonai újjászervezésért szívesebben ad jó árt a hatalom, mint egy évre terjedőért és erősebben is ütközhetünk később a nemzeti vívmányokért akkor, amikor a nemzet is összeszedte magát a mai sanyarúságból, úgy, hogy nem lesz annyi okunk, mint most rettegni attól, hogy tönkretesszük azt a nemzetet, amelynek vívmá89 Hanák-Mucsi, 1988. 228-229.

90 Az 1894. évi V. törvénycikk az állam által támogatott telepítésekre - a gazdasági és politikai célkitűzésekhez viszonyítva alacsony összeget, hárommillió forintot engedélyezett. Darányi Ignác a törvény végrehajtására létrehozott Telepítési Alap tőkéjének felemelését, s ezzel tevékenységének szélesebb alapokra helyezését kívánta 1903-ban elkészített új törvényjavaslatával elérni. A földművelésügyi miniszter a végrehajtás hatékonyságának növelését többféle telepítési típus alkalmazásával szándékozott megoldani. így került ismét napirendre a járadékrendszer bevezetésének, az ún. tanyatelepek létrehozásának terve, de a tervezet érdemi tárgyalására a parlamentben nem került sor. (Lásd még: Lovas, 1908.)

91 A tisztviselők fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslat soron kívüli tárgyalását Nessi Pál indítványozta. (Lásd: Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. köt. 392. sz. 1903. május 13.)

92 Szekfű, 1922. 405.

93 Egyetértés, 1903. július 1. Khuen-Héderváry programja.

94 Egyetértés, 1903. július 5. Kossuth Ferenc: Miért mondtam le?

36