Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Földművelésügyi Minisztérium

1 Gazdasági tanintézetek A földművelési miniszter az 1905. február 28-án tartott kormányülésen kifogásolta, hogy a Magyaróvári Gazdasági Akadémiához és a gazdasági tanintézetekhez beosztott tanársegédekre az állami alkalmazottaknak engedélyezhető' pótlékokról szóló 1904. évi I. törvény hatályát nem lehetett kiterjeszteni, mert az intézmények szervezeti szabály­zataihoz igazodva, ezeket a tanítókat nem sorolták be a XI. fizetési osztályba. (1905. feb­ruár 28./32.) A minisztertanács hozzájárult, hogy a gazdasági tanintézetekben oktató ta­nársegédek - a fenti törvény szerint - személyi pótlékban részesüljenek. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a Rákospalota külterületén fekvő István- telken 1873-ban földműves iskolát létesített, amelynek berendezésére 12 000 forint ál­lamsegélyt kapott azzal a kikötéssel, hogy az iskola megszüntetése esetén a fenti összeget köteles visszafizetni. Az Egyesület tevékenységét segítette, hogy területéből a miniszté­rium 1881-ben kilenc kát. hold homoktalajú területet bérelt, a filoxéra elleni védekezés megszervezésén munkálkodó Országos Phylloxéra Kísérleti Állomás részére. A minisz­térium által létrehozott három kísérleti telep közül a legnagyobb beruházást ebben - a homokos talaj filoxéramentesítő hatását vizsgáló - zártkertben hajtották végre, ahol a vincellér lakásokon kívül raktárakat, a szőlővesszők elszállításához csomagolóházat és a kísérleti parcellákon termett bor tárolására pincét építettek.'386 További előnyt jelentett az Amerikai Egyesült Államokból vásárolt tíz kilogramm - a filoxéra kártételeivel szem­ben ellenálló fajtákból nyert - szőlőmag kísérleti termesztése, amiből a szakiskola is kap­hatott. A gazdasági körülmények változásának hatására 1891-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a földművesiskola megszüntetése mellett döntött, és az iskola épü­letét és felszerelését, a miniszter beleegyezésével egy létesítendő kertészképző iskola cél­jaira a Budapesti Országos Első Gyermekmenedékhely Egyesületnek átadta. Az átadott vagyontárgyak ellenében az Egyesület átvállalta a fenti államsegély visszafizetésének kötelezettségét. Az Egyesület vezetői 1903-ban megszüntették a kertészképző iskolát, és kérésükre a kormány engedélyezte, hogy az államsegély visszafizetésének kötelezettsége alól felmentést kapjanak. (1904. december 10./15.) A sáskainvázió elleni védekezés Az 1905. évi mezőgazdasági előrejelzések szerint a marokkói sáska nagyobb mértékű kár­tételeire lehetett számítani „Heves vármegyében Pélyen, Tarnaszentmiklóson és Nagyivánon, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, Jászkiséren és Dévaványán, Debre­cen város területén, a Hortobágyon és a Hajdú vármegyéhez tartozó Angyalháza pusz­tán.” (1905. április 14./13.) A Földművelésügyi tárca költségvetésében erre a feladatra négyezer koronát különítettek el, ami a védekezési kiadásoknak csak mintegy tizedét fe­dezte. Ezért az Alföldet fenyegető sáskajárás felszámolására a kormány 40 000 korona felhasználását engedélyezte. 1386 1386 MNL OL К168-1883-5-417. Horváth Géza jelentése az Országos Phylloxéra Kísérleti Állomás 1881. évi működéséről. Budapest, 1882. 349

Next

/
Oldalképek
Tartalom