Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Földművelésügyi Minisztérium

kalmas két ingatlant értékesítsék. (1904. szeptember 8./27., 1904. november 21./26.) Az újabb törvényhozási szabályozásig a kormány által erre a célra biztosított kétmillió korona, illetve az akadozva befolyó törlesztések nem biztosították a telepítések szélesebb körű folytatását.'369 A Telepítési Alap kezelésében lévő 51 853 kát. hold földterület mintegy 60%-át osztották ki 1904 végéig, amelyen 1273 család gazdálkodott, és folytak 21355 kát. hold kiosztásának, illetve a telepes házak építésének előkészítő munkálatai.'370

1904-ben kezdetét vette az 1894. évi V. törvény elfogadása előtt keletkezett, régi kincstári telepes községek úgynevezett váltsághátralékának rendezése. (1904. január 6./30., 1905. január 6./31. és 33.) Ezeknek a telepeseknek a tartozása az évek során olyan nagyra nőtt, hogy a kincstári követelés behajtása a gazdák teljes anyagi tönkretételével járt volna együtt. Az eladósodást előidéző okok között említhetjük, hogy a telepesek eredetileg is csak 4-8 holdas, többnyire a községtől 18-20 kilométer távolságra lévő parcellákat kaptak, amelyek a megváltozott gazdasági viszonyok következtében már nem biztosították a családok megélhetését.'37' Ezért a földművelésügyi miniszter javaslata alapján a kormány jóváhagyta, hogy az anyagi helyzetük alapján a negyven telepes község lakóit fizetési kedvezményben részesíti. Általános kedvezményként minden településen leírták a közcélra szolgáló területek után előírt váltságtartozásokat. Különleges kedvezményként harmincegy település lakóinak tartozását mérsékelték. Például a legszegényebb településeknél - Oszentiván, Felsőmuzslya, Otelek, Végegyháza, Székelykeve és Újvár - a hátralékot teljes mértékben leírták, a vételár törlesztési idejét pedig - 1,5%-os kamat mellett - 50, illetve 100 évre meghosszabbították. A viszonylag jobb gazdasági viszonyok között élőknél a hátralék leírása 10 és 80% között mozgott és a vételár törlesztési idejét - 2-4%-os nagyon kedvező kamat mellett - 50 évben állapították meg.

A Királyhágón túli területen - Kolozs, Torda-Aranyos, Nagy- és Kis-Küküllő, Beszterce-Naszod, valamint Szolnok-Doboka vármegyékben - az állam telepítési célokra eddig 15 763 kát. hold területet vásárolt fel. Az itt kialakított 423 telephelyből 1904 januárjában még csak 275 volt betöltve. A telepítéssel járó, egyre növekvő állami feladatok elvégzésére a földművelésügyi miniszter Kolozsvár székhellyel Telepítési Felügyelőség szervezéséről terjesztett elő javaslatot a minisztertanács részére. (1904. január 9У25.) A nyolc állami alkalmazottal létrehozandó felügyelőség tervét a kormány jóváhagyta.'372 1369 1370 1371

1369 A telepítéssel foglalkozó törvény előkészítését a Khuen-Héderváry kormány bevezetőjében ismertettem.

1370 A felvidéki vármegyékben 31 község lakosainak megélhetését a Hegyvidéki Miniszteri Kirendeltség vezetője azzal javasolta biztosítani, hegy a gróf Schönborn-féle hitbizományi uradalomból közlegelők kihasítását kérte. Az északkeleti vármegyékben megindított ún. hegyvidéki akció célja a Kárpátokban élő földművesek gazdasági erejének növelése volt. (MNL OL К178-1905-1313. A Hegyvidéki Miniszteri Kirendeltség jelentése a földművelésügyi miniszter részére. 1904. március 15.)

1371 Fellner Frigyes számításai szerint a magyar birtokok értékük 31,7%-áig voltak adóssággal megterhelve. Országos szinten az adósság főleg vételárhátralékból és örököstársak kielégítéséből származott. A vételár- hátralék okai között szerepelt: a föld forgalmi értékének a hozadéki érték fölé emelése, illetve a vevők legnagyobb része kevés pénzzel vagy pénz nélkül vásárolt földet.

Г372 A veszteséges gazdálkodás következtében egyre több magyar kisbirtokot adtak el, és kerültek idegenek, nemzetiségi vásárlók kezére. Lánczy Lajos Herman Ottónak írt levelében azt szorgalmazta, hogy az eladásra kínált földeket az állam vásárolja fel és „parcellázva törlesztési kötelezettséggel telepítésre” használja fel. (MTAK Kt. Ms 267/91. Kautz Gyula hagyatéka. Lánczy Lajos levele Herman Ottó részére. 1906. október 18.)

346