Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Földművelésügyi Minisztérium
I vári Erdőigazgatóság területén a szokásos ezer mázsát meghaladó szénatermés helyett most csak alig tíz mázsával rendelkeztek.'306 Az egyre rosszabb terméseredményekre hivatkozva a vármegyei közgyűléseken is erélyesen követelték a kiviteli tilalom elrendelését. A Háromszék vármegye Közigazgatási Bizottsága az 1904. augusztus 9-én tartott ülésének határozata szerint a „nagymérvű takarmányhiány feltétlenül szükségessé teszi a takarmánykiviteli tilalomnak haladéktalan elrendelését.” A helyzetet tovább súlyosbította, hogy „a vármegye egész állatállományának átteleltetése veszélyben van, mivel a különben is sanyarú helyzetben lévő nép a kellő előrelátással nem bírván, a meglévő csekély takarmányát most még jó áron értékesíti. A kivitel főleg Románia felé irányul”.'307 Ezen kívül várható volt, hogy a pusztító aszály miatt Németország is vásárlóként jelentkezik a magyar piacon. Erről tájékoztatta a földművelésügyi minisztert 1904. augusztus 8-án kelt jelentésében Leitgeb Imre gazdasági szaktudósító, majd augusztus 13-án már a Bajorországot fenyegető, az 1893. évi ínségre emlékeztető élelem- és takarmány hiányra hívta fel a figyelmet.'308 A fenti követeléshez számos vármegye csatlakozott, ezét az osztrák kormánnyal egyetértésben 1904. augusztus 12-ei hatállyal a magyar kormány elrendelte a takarmánykiviteli tilalmat.'309 A tilalom hatálya az alábbi terményekre terjedt ki: melasz, kukorica, zab, lóbab, csillag-fürt, bükköny, burgonya, mindennemű friss és szárított takarmányfüvek, szalma, szecska pelyva, korpa, malátacsíra, olajpogácsa és répaszelet. A rendelkezés hatálya alól csak azok a gazdák kaphattak felmentést, akiknek birtoka átnyúlt az államhatáron túlra.1306 1307 1308 1309 1310 (1904. szeptember 22У4.) Az aszály sújtotta területeken lévő állatállomány megmentésére a belső tartalékok átcsoportosítása mellett más, hazai erőforrások felhasználására is születtek javaslatok, így például Rácz Sándor vincellériskolái igazgató 1884-ben, Dél-Franciaországban szerzett tapasztalatait ismertette, amely szerint a takarmányhiány miatt a lovak abrakját - a széna és a zab mellett - összezúzott szőlővenyige felhasználásával állították össze. Mivel a megfelelő zúzógépek beszerzése sok pénzbe került volna, ezért a szőlőprésekből évente kikerülő, mintegy 750 000 mázsa törköly takarmányként történő felhasználását szor1306 MNL OL К 178-1904-8713. A Kolozsvári Erdőigazgatóság jelentése a földművelésügyi miniszter részére. 1904. augusztus 8. 1307 MNL OL К 178-1904-9157. Háromszék vármegye főispánjának levele a földművelésügyi miniszter részére. 1904. augusztus 9. - Ezzel egy időben a tilalom elrendelését kérte Trencsén, Kolozs és Bereg vármegye főispánja is. 1308 MNL OL К 178-1904-8928. Leitgeb Imre külföldi szaktudósító jelentése a földművelésügyi miniszter részére. 1904. augusztus 13. 1309 Budapesti Közlöny, 1904. augusztus 112.772 P. M. sz. rendelet. - A német kormány kérésére a magyar miniszterelnök 1904. november 25-én kelt közleményében hozzájárult ahhoz, hogy azok a takarmányféleségek, amelyek nem hazai mezőgazdasági terményekből készültek, és amelyeket 1904. augusztus 11. előtt adtak el, a tilalom ellenére is kiszállíthatók Németországba. (MNL OL К 255—1905-VI-61. A kereskedelemügyi miniszter átirata a pénzügyminiszter részére. 1905. január 4.) - A svájci követség a fennálló kereskedelmi szerződésre hivatkozva tiltakozását jelentette be a fenti rendelet ellen. (MNL OL К 26-1908-XLI-2895. Tisza István átirata a külügyminiszter részére. 1904. augusztus 24.) 1310 MNL OL К 255-1904-VI-2925. Az osztrák pénzügyminiszter átirata a földművelésügyi miniszter részére. 1904. augusztus 27. 331
