Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Földművelésügyi Minisztérium
A minisztertanács az állami segélyakció ügyeinek intézésével a földművelésügyi minisztert bízta meg, aki a vármegyéket a rászorultságot figyelembe véve három csoportra osztotta. A legnagyobb támogatást igénylő húsz vármegye közé került: Alsó-Fehér, Arad, Bereg, Bihar, Hont, Hunyad, Kis-Küküllő, Kolozs, Krassó-Szörény, Maros- Torda, Máramaros, Nógrád, Sáros, Szatmár, Szilágy, Szolnok-Doboka, Torda-Aranyos, Torontál, Trencsén és Udvarhely. A kevesebb támogatásban részesítendők körébe az alábbi tizennyolc vármegye tartozott: Abaúj-Torna, Bars, Borsod, Esztergom, Gömör, Háromszék, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nagy- Küküllő, Nyitra, Szabolcs, Szeben, Szepes, Temes, Túróc, Ugocsa, Zemplén és Zólyom. A harmadik csoportot a fel nem sorolt, segélyre nem szoruló vármegyék alkották.1293 * 1295 A gyenge termés következtében fizetésképtelenné vált gazdák érdekében a földművelésügyi miniszter 1904. október 12-én kelt átiratában arra kérte a pénzügyminisztert, hogy a rászorultak részére kamatmentesen engedélyezzen adófizetési halasztást. A pénzügyminiszter a kérést csak részben teljesítette, mert fizetési halasztásban 1905. augusztus végéig - a késedelmi kamat felszámolása mellett - azok részesülhettek, akiknek az évi adója nem haladta meg a 100 koronát.1296 Az ínségakcióval a kormány azt a célt tűzte ki, hogy az éhező emberek és háziállatok számára élelmiszert, valamint a következő gazdasági évre vetőmagot biztosítson.1297 A munkálatokat - a belügyminiszter szakmai támogatásával - a földművelésügyi miniszter irányította a megyei, járási és községi bizottságok javaslatai alapján.1298 1299 Az egyes területekre eljuttatott segély mértékét az is befolyásolta, hogy a lakosság milyen tartalékokkal rendelkezett. Például Beszterce-Naszod vármegyében a differenciálás nemzetiség szerint is elvégezhető volt. A mezőgazdasági területtel alig rendelkező megyében a tehetősebb szászok anyagi helyzetét az aszály nem ingatta meg, de a kielégítő termést hozó években is nehezen kitelelő román nemzetiségűek csak a segélyben reménykedhettek. A főispán főleg részükre igényelt állami támogatást.12" A takarmánykiviteli tilalom elrendelése A földművelésügyi miniszter a mezőgazdaságot sújtó szárazság hatására már 1904. május 23-án jelentésre szólította fel az állandó gazdasági tudósítókat annak érdekében, hogy a várható károkról tájékozódjon. A június közepén beérkező jelentések szerint a takar- mányneműek körében, az előző évhez képest 36%-os hiány várható. A kiviteli korlátozás bevezetésének terve először a nagyon rossz terméskilátást prognosztizáló Romániával kapcsolatban vetődött fel. A közös külügyminiszter véleménye szerint a Romániával érvényben lévő kereskedelmi szerződés nem teszi lehetővé a fenti tilalom elrendelését, ezért azt javasolta, hogy a magyar kormány az ország nevének említése nélkül csak rész1293 MNL OL К 26-1905-XLI-468. Az 1904. évi szárazság és egyéb elemi károk folytán beállt ínség enyhítésére szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat indoklása. 1904. 1296 MNL OL К 255-1904-IX-3202. A földművelésügyi miniszter átirata a pénzügyminiszter részére. 1904. október 12., valamint: A pénzügyminiszter átirata a földművelésügyi miniszter részére. 1904. október 14. 1297 A tűzkárt szenvedők ún. ínség-kölcsönt is kaphattak. (MNL OL К 27. 1905. december 9./43.) 1298 MNL OL К 26-1905-XLI-468. Tervezet a kormány ínségakciójáról. 1904. augusztus 22. 1299 MNL OL К 26-1905-XLI-468. Beszterce-Naszod vármegye főispánjának felterjesztése a miniszterelnökhöz. 1904. szeptember 30.
