Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Kereskedelemügyi Minisztérium
hatták, hogy az eltérő utasítások vitát váltottak ki a magyarok között, és ezzel maguk tárták fel egymás álláspontjának hiányosságait. Hátrányt jelentett a bécsiekkel szemben az is, hogy a Budapestről küldött utasítások lassan értek célba. (Ugyanez vonatkozott - még kínosabb perceket előidézve - a külföldi államokkal folytatott tárgyalások menetére is.) Az eljárási ügymenet fogyatékosságának a megszüntetésére a Fejérváry kormány tett kísérletet 1905 nyarán, amikor a három szakminisztérium küldötteiből álló ún. Állandó Bizottság létrehozásáról döntött.1266 A földművelésügyi miniszter merev álláspontjának célravezető voltát az elhúzódó német-orosz tárgyalások során felmerült nézeteltérések is kérdésessé tették. Malcomes Jeromos szaktudósító 1904. január 21-én Berlinből küldött jelentése szerint a két nagyhatalom nem fog rövid időn belül megegyezni, ezért a németek arra fognak törekedni, hogy a Monarchiával minél hamarabb elkezdhessék a tárgyalásokat.1267 1268 1269 1270 A német kormány taktikája arra irányult, hogy elfogadják a gabona vámokra vonatkozó - viszonylag kisebb mennyiséget érintő - osztrák és magyar követeléseket, és így a Monarchiával megkötött egyezménnyel Oroszországot engedményekre kényszeríthetik a tárgyalásokon. Szögyény-Marich László berlini nagykövet arról értesítette Malcomes Jeromost, hogy „gróf Bülow birodalmi kancellár úr már is olyan értelmű megkereséssel fordult hozzá, hogy a szerződés felmondás jogával ugyan még most sem, és a legközelebbi hetek vagy esetleg hónapok által meghatározható időben sem szándékozik élni, de nagyon kéri, hogy a Monarchia kormányai tegyék lehetővé a tárgyalások mihamarabb megkezdését”.I2Ó§ Ezért a nagykövet a tárgyalásokat előkészítő munkálatok gyors befejezését sürgette, nehogy a vártnál korábban elkezdett megbeszélések a magyar kormányt felkészületlenül találja. Az osztrák miniszterelnök 1904. január 15-én kelt átiratában - a Németországgal való tárgyalások megkezdését sürgetve - arra figyelmeztette Tisza Istvánt, hogy a német parlamentben a konzervatív többség várhatólag a fennálló külföldi kereskedelmi szerződések felmondására fogja kényszeríteni a kormányt.1209 A magyar kormány célkitűzése is az volt, hogy elsőként a legfontosabb külkereskedelmi partnerünknek számító Németországgal kell a vitás kérdéseket rendezni és minél gyorsabban megegyezni. (1904. március 13./4. és 6.) A Németországgal fennálló kereskedelmi szerződésünk megújításáról 1904. május 30-án - báró Oswald Richthofen német külügyi államtitkár és Szögyény-Marich László nagykövet elnökletével - bizottsági üléssorozat vette kezdetét Berlinben. A tárgyalások fontosságát érzékelteti, hogy 1903-ban az Osztrák-Magyar Monarchia kivitelének 47%-át, az import 37%-át Németországgal bonyolította le.I27° A napirendre tűzött állategészségügyi kérdések megvitatására a fenti bizottság által felkért - német, magyar és osztrák szakemberekből álló - albi1266 MNL OL К 255-1905-VI-2439. Fejérváry Géza miniszterelnök leirata Hegedűs Ferenc pénzügyminiszter részére. 1905. augusztus 13. 1267 A Földművelésügyi Minisztérium külföldi szaktudósítóiról lásd: Lakos, 1977. 215—218. 1268 MNL OL К 26-1904-XXXVIII-119. Br. Malcomes Jeromos berlini gazdasági szaktudósító jelentése a földművelésügyi miniszter részére. Berlin, 1904. január 21. 1269 MNL OL К 26-I904-XXXVIII-H9. Az osztrák miniszterelnök átirata a magyar miniszterelnök részére. 1904. január 15. 1270 MNL OL К 26-i904-XXXVIII-ii9. Minisztertanácsi előterjesztés a Németországgal fennálló kereskedelmi szerződésünk megújítása tárgyában. 1904. július 16. 321
