Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Bevezető tanulmány - A. Gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya 1903. június 27-1903. november 3. - Khuen-Héderváry Károly kormány megalakítása
1 domásul vette. így a délelőtti kihallgatáson kormányalakítási tervét úgy terjesztette a király elé, hogy a miniszter jelöltek között Fejérváry neve már nem szerepelt. Az uralkodó nem akarta elfogadni, hogy a konzervatív katonai érdekeket két évtizeden át következetesen képviselő miniszterét elveszítse. Ezért a déli órákban a király magánkihallgatáson közel másfél óráig próbálta maradásra bírni az általa kedvelt és megszokott táborszernagyot - eredménytelenül. Fejérváry azzal érvelt, hogy a magyar politikai életben eddig harc volt, most békés időszak következik, és ő nem illik bele ebbe az új szituációba.77 A honvédelmi miniszter nem tudta elfogadni, hogy Khuen megegyezett a Függetlenségi Párttal és a kormányalakításával létrejövő új körülmények között az ellenzék hangjára is figyelni kell. Visszavonulási szándékát korábbi, a katonai javaslat, illetve az általa támogatott Tisza István kudarca által okozott sérelmek is táplálták.78 Az 1884 óta folyamatosan a honvédelmi miniszteri posztot betöltő Fejérváry Géza távozását mindegyik párt a programjának függvényében értékelte. A Szabadelvű Párt tagjai többségükben sajnálták, hogy Fejérváry visszavonulásával a párt befolyása a királynál csökkenni fog, ezzel szemben az ellenzék a magyar nemzeti követelések érvényesítését akadályozó, az osztrák hadvezetést kiszolgáló poHtikus bukását ünnepelte. A Budapestre visszatért miniszterelnök-jelölt kormányalakítói programjának megvalósítását 1903. június 26-án reggel Fejérváry Gézánál kezdte, aki változatlanul ragaszkodott korábbi döntéséhez, ezért a továbbiakban az új honvédelmi miniszter személyéről tárgyaltak. Khuen-Héderváry végül Kolossváry Dezső, a 2. honvéd lovassági dandár parancsnoka mellett döntött, aki hosszú ideig Pitreich közös hadügyminiszter mellett szolgált, és 1903. májusában léptették elő vezérőrnaggyá.79 Némi bonyodalmat okozott, hogy Fejérváry lemondását hallva Fukács László pénzügyminiszter is a visszavonulás mellett döntött. A pénzügyi tárca ügyében Khuen Bécsbe telefonált tanácsért, és a király személyes felkérése után Lukács ismételten elvállalta a miniszteri posztot. A megalakuló Khuen-Héderváry kormányban, a Széli kabinet politikájának folytatását ígérve a legtöbb miniszteri posztot az előző kormány tagjai kapták meg. Továbbra is helyén maradt Darányi Ignác földművelésügyi, Láng Lajos kereskedelemügyi miniszter, Lukács László pénzügyminiszter, Plósz Sándor igazságügy-miniszter és Wlassics Gyida vallás- és közoktatásügyi miniszter. Khuen-Héderváry Károly a miniszterelnöki poszt mellett megtartotta magának a belügyminiszteri, valamint a király személye körüb tárcát. Honvédelmi miniszternek Kolossváry Dezsőt,80 horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszternek pedig Tomassich Miklóst javasolta. A fenti személyekre vonatkozó ja77 Egyetértés, 1903. június 26. Fejérváry bukása. 78 Fejérváry Géza a Honvédelmi Minisztérium tiszti és tisztviselői karától június 29-én köszönt el, távozását így indokolta: „meggyőződésem fog maradni éltem utolsó leheletéig, hogy az, amit bizonyos körök most tesznek az országban, nem felel meg hazánk valódi érdekeinek. Megtörtént! Elvesztettem a csatát és megyek!” Lemondását követően a táborszernagyot visszahelyezték a tényleges katonai állományba. (Egyetértés, 1903. június 30. Fejérváry és Kolossváry. Az egyik megy.) A volt hadügyminiszter 1903. június 30-án írásban értesítette a képviselőház elnökét, hogy lemond Temesvár városi választókerület képviselői mandátumáról. (Képviselőházi Napló, 1901-1905. XVIII. köt. 295. országos ülés. 1903. június 30.) 79 A honvédelmi tárca élére a másik szóba jöhető jelölt a Ludovika parancsnoka, Nyíri Sándor tábornok volt, aki Tisza István kormányában lett honvédelmi miniszter. 80 Mivel tényleges katona nem lehetett a képviselőház tagja, ezért kinevezésekor Kolossváry Dezső rendelkezési állományba került és mint miniszter, képviselői mandátumot kapott. 33
