Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Kereskedelemügyi Minisztérium
műkhöz.’41 Mivel az erről szóló törvényt'42 az országgyűlés nem szavazta meg, ezért az államvasutak alkalmazottainak fizetésének rendezését - az 1904. év végén esedékes - állami és megyei tisztviselők illetményrendezésével tervezték megoldani.(1903. december 4./16.) A kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére a kormány engedélyezte, hogy 1903. október i-ig visszamenőleg az ún. fokozatos előléptetésekre 197 000 koronát használjon fel. Az 1904 tavaszán bekövetkezett vasutas sztrájk hatására az alkalmazottak illetményének szabályozása ismét a minisztertanács napirendjére került. (1904. április 11./14.) A négy-öt napig tartó vasutas sztrájk - az 1904. évi pénzügyi beszámoló szerint - a kincstárnak csak csekély veszteséget okozott. Az alkalmazottak illetményének rendezését, és a vasutasok jogos követeléseinek teljesítését szolgálta az 1904. július 15-én szentesített - a M. Kir. Államvasutak alkalmazottai illetményeinek szabályozására szükséges költségek fedezéséről szóló - XVIII. törvény. A törvényi felhatalmazás szerint a kormány erre a célra, 1904-ben 6 643 400 koronát használhatott fel. Ipartámogatás Az iparra vonatkozó korábbi törvények végrehajtása során felmerülő problémák szükségessé tették, hogy az ipartörvény revíziójának előkészítésének keretében a minisztérium munkatársai előtanulmányokat készítsenek. A szakemberek az előkészítő munka során elvégezték a hazai és külföldi törvényhozási gyakorlat feltérképezését, és így összegezték az előttük álló feladatokat: „A ipartörvény módosításánál sok érdekellentét merül fel és vár kiegyenlítésre; mélyreható reformok szükségességét mutatják az ipari önkormányzati élet jelenlegi keretében az ipartársulatok és testületek, ipartanácsok, iparhatósági megbízottak, békéltető bizottságok működésében felmerült hiányok és bajok, és a munkás kérdésnek modern alapon, a gazdasági élet valódi szükségleteihez mért megoldásánál is nagy és nehéz feladatok várnak a törvény-előkészítésre és módosításra.’”43 A kereskedelemügyi miniszter javaslatára a kormány pénzügyi segítséget nyújtott a Szentgotthárdi Oragyárnak (1905. január 6У26.), valamint készfizető kezességet vállalt a Pozdech József Utódai Thury Ferenc Részvénytársaság banki hiteléért. (1904. december 18./14.) A minisztertanács 1903. december 4-én azt a határozatot hozta (1903. december 4./18.), hogy Magyarország nem vesz részt a St. Louisban 1904 tavaszán megnyíló vüág- kiállításon. Időközben Magyarország ígéretet kapott arra, hogy a magyar kiállításnak kedvező elhelyezést biztosítanak, ezért a kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére a kormány a részvétel mellett döntött. Egyben a minisztertanács a Magyar Iparművészeti Társulat részére az iparművészeti csoport kiállítására - három évi részletre felosztva - 100 000 koronát engedélyezett és a magyar kiállítás kormánybiztosának dr. Szögyény György amerikai szaktudósítót nevezte ki. (1904. január 9./14) A kiállítás közlekedési osztályának főnöke hivatalosan azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy a Magyar Királyi Államvasutaknak az 1900. évi Párizsi Világkiállításon bemutatott és a későbbi1231 A vasutasok követelését tartalmazó röpirat 1903 júniusában jelent meg. (Lásd: Gadanecz, 1985. 351.) 1232 MNL OL К 2-AXIV-2-99. Törvényjavaslat a M. Kir. Államvasutak alkalmazottai illetményeinek szabályozására szükséges költségek fedezéséről. 1904. április 16. 1233 Évkönyv 1904,1905.70. 312
