Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Pénzügyminisztérium
rilis 29-én öt főt, a képviselőház május 2-án tíz főt delegált."9' A kvótabizottság 1904. május 31-én tartotta első ülésén elnöknek a főrendiház elnökét, Dessewffy Aurélt választották meg. Az ülésen jelenlévő miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a szükséges pénzügyi adatokat a bizottság rövid időn belül megkapja."92 A közös ügyek költségeihez való hozzájárulás arányát 1903. július 1. és 1904. június 30. közötti időre az uralkodó legfelsőbb kézirattal határozta meg. Ezért a magyar és az 1904. május 7-én megválasztott osztrák kvótabizottságra várt a feladat, hogy előterjesztést készítsen a két államnak a közös kiadásokhoz való hozzájárulásáról. A megbeszéléseken vita tárgyát képezte, hogy a számításoknál az egyenes és közvetett adók bruttó vagy a nettó adatait vegyék figyelembe, illetve mely állami bevételekre legyenek tekintettel. Például az 1893-1902-ig terjedő évtizedben az osztrák kvótabizottság rendelkezésére bocsátott bevétek kimutatások - a bécsiek szerint - a 60,95% osztrák, illetve a 39,05 % magyar kvótaarányt tették indokolttá. Ezzel szemben a magyarok az általuk használt adatok alapján a 66,75%, illetve a 33,25% megosztást tartották elfogadhatónak.1191 1192 1193 1194 1195 1196 A magyar bizottság 1904. június 7-én tartott ülésén arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország 1903-ban 0,91%-kal többet fizetett, mint amennyit a számítások indokolnak."94 Ezzel szemben az osztrákok az 1904. június ю-én tartott értekezleten a 4,65%-os túlfizetésüket hangoztatták. A fenti nézetkülönbség feloldását megnehezítette, hogy hiányzott az a mindkét részről eHsmert törvényi szabályozás, amely részletesen ismertetné a számításba vehető bevételi tételeket. Mindkét bizottság egyetértett abban, hogy az új kvóta ne az uralkodó döntése, hanem parlamenti egyezkedés útján jöjjön létre. A magyar bizottság szerint az első kérdés amit tisztázni kell: „vajon folytatandó, illetőleg megújítandó-e azon küzdelem, mely a kvótaszámítás elvi alapjának meghatározása körül három évtizeden át folyt és csak öt évvel ezelőtt a két bizottság közt létrejött kompromisszum által legalább ideiglenesen lett beszüntetve, anélkül, hegy akár az egyik, akár a másik bizottság a maga elvi álláspontját végleg elhagyta volna.”"95 A vég nélküli tárgyalások megelőzése érdekében a magyar bizottság a status quo fenntartása mellett döntött, és az 1904. július i-től 1909. december 31-ig terjedő időszakra a 65,6%, illetve a 34,4% részesedési arányra tett javaslatot. Az osztrák bizottság 1904. június 10-én tartott ülésén, Schwegel báró előterjesztésére elfogadta a magyar javaslatot és hozzájárult az „új egyezménynek az 1903. évihez hasonló megszerkesztéséhez.”"96 A javaslatot a bizottság hét szavazattal hat ellenében fogadta el. 1191 MNL OL К 2-1904-AXXI-4-4. Kivonat a kvótabizottság jegyzőkönyvéből. 1904. május 2. 1192 MNL OL К 2-1904-AXXI-4-4. Kivonat a kvótabizottság első ülésének jegyzőkönyvéből. 1904. május 311193 MNL OL К 2-1904-AXXI-4-4. Kimutatás az osztrák kvótabizottság 1904. június ю-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből. 1904. június 10. 1194 MNL OL К 2-1904-AXXI-4-4. A közösügyi kiadásokhoz való hozzájárulási aránynak újból megállapítására kiküldött Magyar Országos Bizottság 1904. évi június 7-én tartott második ülésének jegyzőkönyve. 1904. június 7. 1195 MNL OL К 2-1904-AXXI-4-3. A közösügyi kiadásokhoz való hozzájárulási aránynak újból megállapítására 1904-ben kiküldött Magyar Országos Bizottság jelentése. 1904. június 14. 1196 MNL OL К 2-1904-AXXI-4-4. Az osztrák kvótabizottság 1904. június ю-i második ülésének jegyzőkönyvéből kivonat. 1904. június 10. (Lásd e kötet Khuen-Héderváry Károly kormányát feldolgozó részét!) 302
