Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Pénzügyminisztérium
hogy ennek külön díjazás adandó. A díjazás oly mérveket ölt, hogy pl. a legutóbbi cukrász-sztrájknál egyik munkaadóra közel iooo korona költség esett.1'7 [...] Ezért nézetem szerint elengedhetetlenül szükséges volna, hogy ezeket a költségeket a kincstár viselje, mert elvégre ezek a közrend és közbiztonság megóvásához tartoznak.” A sztrájk vezetői elleni hatékony fellépés lehetőségét az előterjesztés készítői a büntetőtörvények rendelkezéseinek kiegészítésétől várták. Az Országos Ipartanács Előkészítő Bizottsága a sztrájkok gyakoriságának mérséklése és a munkások szociális helyzetének javítása érdekében a következő kéréseket terjesztette a kormány elé: az ipartörvény felülvizsgálatának eredményeként kerüljön sor a munkások érdekképviseletének és az iparbíróságok létrehozására; olcsó bérű munkáslakások és élelmezés biztosítása; a betegsegélyezésről szóló törvény revíziója és a balesetbiztosítás sürgős megoldása. A parasztság körében, az aratósztrájk mellett, jelentős megmozdulásra került sor a Bihar megyei Elesden. A Függetlenségi Párt által meghirdetett gyűlés ellen - a helyi szociáldemokraták vezetésével - román parasztok tüntettek, akikkel szemben a karhatalom brutálisan lépett fel. A fegyverhasználatnak 33 halott és több mint száz sebesült áldozata lett."79 Az élesdi sortűz emléke még évekkel később is negatívan befolyásolta a Függetlenségi Párt és a Szociáldemokrata Párt viszonyát, és kihatott a közös ellenzéki választó- jogi küzdelem alakulására."80 Pénzügyminisztérium Pénzügyminiszter: Lukács László, megőrizte korábbi miniszteri állását. Közös pénzügyek Az uralkodó 1903. november 21-én legfelsőbb kéziratban értesítette Tisza István miniszterelnököt, hogy a közös ügyek tárgyalására kiküldendő bizottságot 1903. december 15-ére, Bécsbe összehívja, és a közös minisztériumokat „alkotmányszerű előterjesztéseik megtételére” utasította."8' A miniszterelnök kérésére az országgyűlés 1903. november 25-én megválasztotta a közös ügyek tárgyalására összehívott Országos Bizottság képviselőházi tagjait, és a névjegyzéket átküldte a Miniszterelnökség részére."82 Az Országos Bizottság első ülésén elnöknek gróf Szapáry Gyulát, alelnöknek Széli Kálmánt, jegyzőknek Kristóffy Józsefet, dr. Münnich Aurélt és báró Rudnyánszky Józsefe.t választották."83 A magyar delegációt az uralkodó - ünnepélyes keretek között - 1903. december 16-án fogadta. A közös minisztériumok a közös kiadások mértékét az 1904. év első két honap- 1178 1179 1180 1181 1182 1183 1178 MNL OL К149-1904-1-337. A kereskedelemügyi miniszter tájékoztatója Rudnay Béla főkapitány részére. 1904. április 17. 1179 Hanák-Mucsi, 1988.534. 1180 A sortűzről és az ezt követő bírósági eljárásról lásd: Kemény, 1966. 210-233. 1181 MNL OL К 2-AXXI-5-7. A miniszterelnök átirata Perczel Dezső, a képviselőház elnöke részére. 1903. november 23. 1182 A megválasztottak névsorát lásd: MNL OL К 26-1909-XII-683. A képviselőház elnökének átirata a miniszterelnök részére. 1903. november 27. 1183 MNL OL К 26-1909-XII-683. Széli Kálmán levele Tisza István részére. 1903. december 15. 300
