Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Belügyminisztérium
dekelt."42 A hazatérők a megtakarított pénzükért elsősorban földet kívántak vásárolni, ezért a földművelésügyi miniszter központi intézkedésekkel kívánta az igényeket kielégíteni. Érdemi lépés ez ügyben csak 1907-ben történt, amikor a tárca 20 000 koronát tartalékolt a hazatérők ingatlanvásárlását elősegítő információk beszerzésére és nyilvántartására."43 A Szlavóniában élő magyarok nemzeti gondozásában a Júlián Egyesület vállalt jelentős szerepet. Az egyesület a mintegy 100 000 fős magyar kisebbség részére tizenhárom iskola fenntartását támogatta."44 A földművelésügyi miniszter 500 koronás támogatásával az egyesület 1905-ben huszonöt településen 100-100 kötetes úgynevezett népkönyvtárat helyezett el."45 Ugyanebben az évben a Dunántúli Református Egyházkerület Püspöki Hivatala háromezer példányban Protestáns Családi Naptárat jelentetett meg, amelyből 400 példány a szlavóniai magyarokhoz is eljutott."46 Szlovák nemzetiségi mozgalmak A Pozsony vármegyei főispán 1905. március 26-án készített jelentésében arra hívta fel a belügyminiszter figyelmét, hegy Felvidéken terjedő pánszláv mozgalomra a korábbi kormányok alatt nem fordítottak kellő figyelmet."47 A fokozottabb ellenőrzés nyomán a helyi hatóságok arról tájékoztatták a főispánt, hogy „ezen eszmék legbuzgóbb terjesztői a római katolikus papok, s ezek közt is legelsősorban az esztergomi szemináriumból kikerülő fiatal káplánok. [...] a pozsonyi társas káptalannak alig egy-két tagja van, aki kifogástalanul beszél magyarul. [...] Pozsonyban 1903-ban kezdődött a pánszláv mozgalom, mikor egy tót közművelődési egylet létesítését kezdeményezték, mely azonban nem alakulhatott meg."48 Az eszme terjesztését így a katolikus munkásegylet vette kezébe.”A munkásegylet keretében Való Simon kanonok vezetésével a pánszláv eszméket népszerűsítő előadásokat tartottak. A főispán tájékoztatása szerint a Katoliczky Noviny lap szerkesztése is a radikális nézeteket valló szlovákok kezébe került át, és az 5-6 éve felerősödött nemzetiségi mozgalom székhelyét Nagyszombatban alakították ki. A megye vezetője a jelentését a vallás- és közoktatásügyi miniszternek is megküldte azzal a javaslattal, hogy „elsősorban az esztergomi érseket kell felrázni nemtörődömségéből”. Pozsony vármegye főispánja újabb jelentésében a Posta-és Távirda Igazgatóság adatai alapján megállapította, hogy a Slovensky Tyzdemnik című pánszláv lapot a megye majdnem minden, szlovákok lakta településén járatják. „Ezen kívül jár még tömérdek tót ma- 1142 1143 1144 1145 1146 1147 1148 1142 MNL OL К 26-1910-XIV-1203. A Magyar Gazdaszövetség felterjesztése a földművelésügyi miniszter részére. 1906. november 10. 1143 MNL OL К 26-1910-XIV-1203. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter felterjesztése Wekerle Sándor miniszterelnök részére. 1907. január 23. 1144 Julián jelentés, 1906. 1145 MNL OL К 26-1906-XVI-467. A Julián Egyesület felirata a miniszterelnök részére. 1905. október 18. - A könyveket a Franklin Társulat gyűjteményéből válogatták ki. 1146 MNL OL К 26-1906-XVI-467. A Dunántúli Református Egyházkerület Püspöki Hivatalának kérelme a miniszterelnök részére. 1905. május 16. - A következő évi ún. Szlavóniai Családi Naptár elkészítéséhez 600 korona támogatást kértek. 1147 MNL OL К148-1905-11. t-2604. Pozsony vármegye főispánjának jelentése a belügyminiszter részére. 1905. március 26. - Az 1904. évi költségvetési vitában elhangzott Vietoris Miklós beszédét a szlovák nemzetiségi kérdésről lásd: Kemény, 1966. 251-262. 1148 Alapszabályát a Belügyminisztérium nem hagyta jóvá. 292
