Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Belügyminisztérium
Kéréseiket Hodobay Andor is támogatta, mert tudomására jutott, hogy több görög katolikus templomban a ruténok nem engedték meg a magyar nyelvű szertartást. A Budapestre érkező tájékoztatások szerint négy amerikai városban (Bridgeport, St. Lorain. Cleveland, Pocahontas) él annyi görög katolikus magyar, hogy önálló gyülekezetei és iskolát szervezhetnek, de saját erőből nem tudnak eltartani lelkészt."29 A magyar kormány csak olyan gyülekezet segélyezését engedélyezte, ahol hivatalosan kiküldött lelkész teljesít szolgálatot, és ennek a feltételnek a fenti négy város kérelmezői 1905-ben még nem feleltek meg. 1903-ban több kérés is érkezett a külképviseleten keresztül a Külügyminisztériumba, illetve az egyházak vezetőihez, hogy segítséget kapjanak a magyar tannyelvű iskola beindításához. A legnehezebb feladatnak a tanerő biztosítása bizonyult, mert az Amerikában eltöltött éveket nem számítottak be a szolgálati időbe, ezért a tanítók féltek, hogy nyugdíj nélkül maradnak. A Khuen-Héderváry kormány a clevelandi református gyülekezetnek javasolta: „Ha magyar tannyelvű rendes 4 vagy 6 osztályos népiskolát létesít, kaphat Magyarországról egy kiváló tanítót, ki megmaradhat a hazai nyugdíjintézet tagjának. Innen 600 korona útipénzt és 3-5 év tartamára 2500 korona fizetést, és öt év múlva 500 korona pótlékot kapna. Ezután a fizetést a hitközségnek kell állnia.”"30 A népiskolák létrehozását - az egyházak számára - az amerikai törvények megengedték, csak azt írták elő, hogy az angol nyelvet angol tanító tanítsa."3' A nagyobb látogatottság reményében Tisza István azt javasolta, hogy ne legyen tandíj, és a tanulók minden olyan kedvezményt megkapjanak, amelyben a nyilvános iskolákba beiratkozottak részesülnek."32 Az amerikai magyar tannyelvű egyházi iskolák létrehozását és munkáját, az egymást követő magyar kormányok tankönyv és tanszer adományokkal is igyekeztek segíteni."33 A nemzeti gondozás programjának megvalósításában az iskolák és az újságok mellett az egyesületek is jelentős szerepet kaptak. A kormány az alábbi három amerikai magyar egyesület támogatását tartotta fontosnak:"34 1129 1130 1131 1132 1133 1134 1129 MNL OL К 2б-19го-ХХП1/Ь-205б. Pro domo az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar ajkú görög katolikusok egyházi szervezetéről. 1905. 1130 MNL OL К 26-1908-XXI-371. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök átirata a külügyminiszter részére. 1903. október 10. 1131 MNL OL К 26-1908-XXI-371. A miniszterelnök átirata a külügyminiszter részére. 1904. december 3. - Tisza István állásfoglalása szerint: „a magyar kormány politikai okból idegen állam területén nem tarthat fenn iskolát”. 1132 MNL OL К 26-1908-XXI-371. A miniszterelnök átirata a külügyminiszter részére a New York-i iskola tanulói ügyében. 1905. május 4. 1133 MNL OL К 26-1908-XXI-371. Fejérváry Géza miniszterelnök átirata Lukács György vallás- és közoktatásügyi miniszter részére. 1905. október 13. - Lásd még: MNL OL К 23-1905-XIX-146. A New yorki magyar református lelkészi hivatal (Kuthy esperes) levele az olvasónak. 1903. - New Yorkban a magyar református templomot és iskolát 1902. december 21-én avatták fel. Az építkezés 20 ezer dollárba került, amelyhez Széli Kálmán miniszterelnök 1000 koronával járult hozzá. A magyar református egyházhoz csatlakozott gyülekezetek részére 1905-ben, a magyar kormány a Magyar Általános Hitelbankon keresztül 56 000 dollár kölcsönt biztosított. (MNL OL К 26-1905-XIX-146. Fejérváry Géza miniszterelnök levele a Magyar Általános Hitelbank részére. 1905. december 22.) 1134 MNL OL К 26-1903-XVI-71. Az idegenbe vándorolt magyar honosok nemzeti gondozása. 1902. (A többi magyar egyesületről lásd: Thirring, 1904. 349-350.) 290
