Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Belügyminisztérium
A második ülésszakban a kormány hetvenegy és a miniszterelnök kettő, a harmadikban a kormány tizenöt és a miniszterelnök egy törvényjavaslatot terjesztett elő a parlamentben.1030 1031 1032 A negyedik ülésszakban az országgyűlés nem alakult meg, érdemi munkát nem végzett. Az 1903. évben a parlamentben csupán kilenc, 1904-ben pedig harminckilenc törvényjavaslatot fogadtak el.'°3' A harmadik ülésszakban a kormány huszonhat, általa előterjesztett, valamint a második ülésszakról fennmaradt tizenöt törvényjavaslat letárgya- lására nem látott esélyt, ezért ezeket visszavonta.1”321904. november 18-án a harmadik ülésszak 98. ülése úgy fejeződött be, hogy 74 interpellációs előterjesztésből 36 maradt megválaszolatlan, és a beadott 382 kérvény és felirat közül pedig 363 még elintézésre várt. Az 1905. február 15-ére összehívott országgyűlést (1905. február 14./1.) az ügyvezető miniszterelnök kérésére 1905. június 2-án az uralkodó 1905. szeptember 15-ig elnapolta. Belügyminisztérium Belügyminiszter: gróf Tisza István miniszterelnök. Választási reform előkészítése A képviselőház 1903. november 9-én tartott ülésén Tisza István, mint belügyminiszter ígéretet tett arra, hogy a választási törvény revíziójára vonatkozó törvényjavaslatát az országgyűlés jelen ciklusának befejezése előtt beterjeszti. (1904. február 7У2.) A javaslat elkészítéséhez szükség volt arra a statisztikai adatgyűjtésre, amely a 20 éven felüli férfiak személyi, vagyoni és adózási adatait felméri. A mintegy 4,5 millió lakos összeírásának költségére a kormány 400 000 korona előirányzat nélküli kiadást hagyott jóvá.1033 A választói jog új törvényes szabályozásához szükséges adatgyűjtést a Központi Statisztikai Hivatal 1904. évi tervében szerepeltették. Az összeírás végrehajtásáról a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban a polgármester, a nagyközségekben a községi elöljáróság feladata volt gondoskodni. Szükség esetén a népiskolai tanítók és az adószámviteli szakemberek munkáját is igénybe lehetett venni.1034 A munkát nehezítette, hogy a képviselői választók névjegyzékének évenkénti kiigazítását sem lehetett elvégezni, mert az ennek alapjául szolgáló 1903. évi adó kivetését törvényes felhatalmazás hiányában nem hajthatták végre. Ezért a kormány egy törvényjavaslat benyújtását határozta el, amely szerint a választói névjegyzéknek az 1904. évi kiigazítását a törvényhozás további intézkedéséig elhalasztja. (1904. február 24./3.) 1030 MNL OL К 2-AI-3-10 és и. A képviselőház elnökének jelentése. 1904. november. 1031 A második és harmadik ülésszakban (1902. október 8-1904. november 18.) a kormányok és a miniszterelnökök összesen 89 törvényjavaslatot terjesztettek a parlament elé. Ezeknek az előterjesztéseknek alig több mint a feléből lett törvény. 1032 A visszavont törvényjavaslatok jegyzékét lásd: MNL OL К 2-AI-3-10 és 11. A képviselőház elnökének jelentése. 1904. november. 1033 MNL OL К 255-1904-XH-473. A belügyminiszter átirata a pénzügyminiszter részére. 1904. február 7. - A pénzügyminiszter 1904. március 3-án értesítette hozzájárulásáról a belügyminisztert. 1034 MNL OL К 255-1904-XII-797. P. M. körrendelet. 1904. március 7. - A Központi Statisztikai Hivatal munkaterve szerint ezt a feladatot 1904. március 15. és március 31. között kellett elvégezni.
