Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Miniszterelnökség

befejezték és az összes helyiséget átadták a várkapitánynak, a díszítésül szolgáló képző- művészete alkotásokra pedig 23 000 koronát fordítottak.1024

A hivatal feladatainak jelentős részét képezte a külföldön élő magyarok sorsának figyelemmel kisérése, a távoli közösségek lehetőség szerinti támogatása, az állampolgársági ügyek intézése. Tárgyalások folytak az 1903. december 3-án létrejött párizsi nemzetközi egészségügyi egyezményhez, valamint az 1904. május 18-án megkötött a leánykereskedelem meggátlásáról szóló nemzetközi egyezményhez való utólagos csatlakozásról. Az évek óta tartó tárgyalások eredményeként döntés született arról, hogy a Mlinski Ottók nevű szávai sziget - 1873-ban a közigazgatási közegek tévedése miatt került a magyar kataszterbe - Szerbia fennhatósága alá kerülhet. (1904. május 31./2.)

A külföldi államokkal való gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében növelték a gazdasági szaktudósítók számát és a belföldi minőségi árutermelés érdekében huszonkét cég, illetve személy nyerte el az ország címerének használati jogát. Jelentékeny ügyfél- forgalmat idézett elő a szabadságharc honvédéinek segélyezési ügye, a honvédek és özvegyei részére folyósított nyugdíjak 1904. december 15-től esedékes emelése.1025 1026 1027

A miniszterelnök előterjesztésére a minisztertanács határozta meg azon hírlapok körét, amelyek az 1904-ben állami hirdetéseket közölhettek. (1903. december 31./5.) Az elfogadott jegyzék szerint a kormány - a szaklapokon kívül - Budapesten tizenhét, vidéken huszonhét lapban jelentetett meg hirdetéseket.

A minisztertanács Tisza István miniszterelnök előterjesztésére, az alábbi személyek élethossziglani főrendiházi taggá történő kinevezésére tett javaslatot: 1903-ban Bezerédj Pál (1903. november 10./2.), Beöthy Zsolt és Hatvany-Deutsch Sándor1“6 (1903. november 23./1.), 1904-ben dr. Molnár Viktor, Zeyk Dániel, dr. Haller Károly és Schwartzer Ottó (1904. november 5./20.), 1905-ben TarkovichJózsef (1905. február 8./1.) és Lánczy Leó (1905. február 8./3.). Az uralkodó jóváhagyta a felterjesztéseket. A Tisza kormánynak az országgyűlés összehívásával egy időben a főrendiház megalakulásáról is intézkednie kellett. A minisztertanács határozata alapján a kormány a korábbi tisztségviselők - elnök gróf Csáky Albin, alelnök Emuszt Kelemen és báró Kemény Kálmán - újbóli kinevezését terjesztette fel az uralkodó részére.1“7 (1905. február 14./2.)

A minisztertanács két alkalommal foglalkozott a kabinet helyzetével. Első ízben

1905. január 27-én értékelte a választási eredményt és a miniszterelnök javaslatára a kormány beadta lemondását (1905. január 27./19.), ezt követően pedig a kabinet 1905. május 4-én végleges felmentésért folyamodott a királyhoz. (1904. május 4./1.)

1024 MNL OL К 26-1907-XI-841. A királyi vár építésénél érdemeket szerzettek kitüntetése. 1903. december I. - Az építkezésnél 14 év alatt 32 millió korona költséggel 184 „szellemi és művészi munkást, valamint iparost foglalkoztattak”.

1025 Évkönyv 1904, 1905. 6. - A nyugdíjban részesülő tisztek, honvédek és az özvegyek száma 1904-ben и 603 fő volt. (A Tisza István javaslatára a főrendiházba élethossziglan kinevezett tagok névsorát lásd: MNL OL К 26-1909-Ш-4991.)

1026 A kinevezésekről lásd még: Komoróczy, 2012. 203., 213.

1027 A korábbi évek gyakorlata szerint a főrendiház elnökeinek kinevezése az új kormány javaslata alapján történt. Mivel az országgyűlés összehívásáról az ügyvezető kormánynak kellett intézkedni, ezért a főrendiház megalakulását sem lehetett elodázni. Ezért a főrendiház elnökének és alelnökeinek kinevezését is még a Tisza-kormány terjesztette elő az uralkodónak.

268