Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - Tisza István ügyvezető kormány élén

ményéről a napilap a közvéleményt így alakította: „Két héten át tanácskozott, tárgyalt, kísérletezett teljesen meddő eredménnyel. Az ellenzék hajthatatlan maradt, és ma ott vagyunk, ahol voltunk, ugyanabban a bizonytalanságban, ugyanabban a zűrzavarban, ugyanabban a sivár helyzetben, sőt a nemzet és a korona között még jobban kiélesedett a konfliktus.”987 A Függetlenségi Pártban a válság megoldására egyre inkább az a nézet került előtérbe, hogy Tisza István menesztését követően a király - a program megtárgyalása nélkül - a képviselőházi többségből haladéktalanul nevezze ki az új koalíciós kormányt, és akaratát a felterjesztett törvényjavaslatok szentesítése során érvényesítse.

A király elutazását követően a parlamenti munka ismét előtérbe került. Az ország- gyűlés első intézkedései közé tartozott, hogy 1905. április 7-én Kossuth Ferenc indítványára, a képviselők névszerinti szavazásával az elnök bejelentette: „az 1904. évi november 18-án tartott ülésen az úgynevezett Dániel Gábor-féle határozati javaslat elfogadottnak nyilváníttatott, semmis és jogérvénytelen. Minthogy az a cselekmény és kijelentés a házszabályokat, a törvényes tanácskozási rendet súlyosan megsértette, ugyanezért a cselekmény és kijelentés nyoma a jegyzőkönyvből és naplóból töröltetik.”988 Ezen az ülésen - az ellenzéki pártok politikai nézeteinek megismertetése érdekében - határozat született az úgynevezett Feliratszerkesztő Bizottság megalakításáról, amelynek huszonegy tagját a képviselők az április 8-án tartott ülésen választották meg az ellenzéki pártok legismertebb politikusai közül.

A Bánffy Dezső elnöksége alatt ülésező Feliratszerkesztő Bizottság 1905. április 10-én fogadta el az Apponyi Albert által elkészített, a királyhoz intézendő felirat tervezetét, amelyet április 13-án gróf Batthyány Tivadar terjesztett a képviselőház elé. A Felirati Bizottság tagjai a törvényhozás helyzetét ismertetve megállapították: „Az országgyűlés működése meg van bénítva. Országgyűlésileg megszavazott költségvetés híján az állami kiadások és bevételek nem bírnak törvényes alappal.”989 Ezek után felsorolták azokat a hátrányokat, amelyeket a parlament munkaképtelensége okoz. Nevezetesen: a kereskedelmi szerződések tárgyalásánál a magyar érdekek hátérbe szorulnak, Magyarország nem gondoskodhat időben a hadsereg kiegészítéséről. A Bizottság tagjai a koahciós pártok programját röviden így fogalmazták meg: „Mindnyájan akarják a parlamenti reformot és ennek keretében a választói jog kiterjesztését a választókerületeknek a nemzet érdekében mért megfelelő beosztásával; mindnyájan kívánjuk a kormány pártatlan gyakorlása, a tisztviselők jogi helyzete, általában a jogrend és a közszabadság biztosítékainak öregbítését; mindnyájan kívánjuk a nép széles rétegeinek érdekében foganatosítandó adóügyi, közgazdasági és szociálpolitikai reformokat. A többséget nyert pártok megegyeznek azon törekvésben is, hogy a gazdasági önállóságot a külön vámterülettel és az önálló hitelrendszerrel együtt kellő előkészítés és kellő feltételek mellett tényleg életbe

987 Egyetértés, 1905. április 5. A válságos helyzet.

988 Az 1905. évi február hó 15-ére hirdetett országgyűlés képviselóbázának naplója. I. köt. 10. országos ülés. 1905. április 7. - A Szabadelvű Párt 1905. április 6-án tartott ülésén úgy foglalt állást, hogy „a párt a nemzet véleményének eleget tesz azáltal, ha az indítvány határozattá emelését sem nem késlelteti, sem nem akadályozza.” Az értekezlet résztvevői szerint a felirati indítványra nincs szükség, ezért ellene szavaznak. {Magyar Nemzet, 1905. április 7. A Szabadelvű Párt értekezlete.)

989 Az 1905. évi február hó 15-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. I. köt. 13. országos ülés. 1905. április 13.; MNL OL К 2-AI-9-3. Felirati javaslat. 1905. április 12.