Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - Tisza István ügyvezető kormány élén
pártok vezetői közül azokat hívják meg a Hofburgba, akiket a disszidensek vezetője, Andrássy Gyula ajánlani fog az uralkodónak. Miközben a Függetlenségi Pártkörben - 1905. február i-jén délután - a megjelent képviselők a választási élményekről társalogtak. A Nemzeti Kaszinóban Kossuth Ferenc, Széli Kálmán és Andrássy Gyula a szövetség további fenntartásának lehetőségéről tanácskozott.949 A szövetkezett pártok vezetői olyan közös program kidolgozásán fáradoztak, amelyet vitaindítónak a február 6-ára összehívott Vezérlő Bizottság elé szándékoztak terjeszteni. A követendő politikai irányvonalat a választások jelölték ki, mert a választók többsége az 1867-es alap mellett foglalt állást, de a mandátumukat megduplázó függetlenségiek akaratát fokozottabb mértékben kellett tekintetbe venni. Andrássyra várt a feladat, hogy a különböző elveket valló, több párt alkotta új politikai erőt összefogja. Andrássy családi hagyományait és a választások eredményeit figyelembe véve világossá vált, hogy az általa alakítandó kormány csak liberális alapon jöhet létre.950 Remény volt arra, hogy ezt a programot az uralkodó elfogadja, de a többi parlamenti párttal való egyeztetés nem ígérkezett könnyű feladatnak. Andrássy helyzete azért is nehéz volt, mert az uralkodó garanciát várt arra, hogy ez a többség a parlamentben meghozza azokat az intézkedéseket, amelyek az ország alkotmányos működéséhez szükségesek. Azt már előre látni lehetett, hogy az új miniszterelnöknek a Néppárt és az Újpárt tagságával nehéz lesz egyezségre jutni, a hatvanhetes alapon álló pártok esetleges koalícióját pedig Kossuth Ferenc és társai vennék zokon. Tisza István 1905. február 2-án lakásán felkeresve adta át az uralkodó üzenetét Andrássy Gyulának. A rövid beszélgetés után a disszidensek vezére kocsiba ült és több politikus társához is ellátogatott. Többek között járt Kossuth Ferencnél, Wekerle Sándornál, Bánffy Dezsőnél és Csáky Albinnál, majd délután Bécsbe utazott.95' 1905. február 3-át az uralkodó a Magyarországról folyó tárgyalásoknak szentelte. Ferenc József a délelőtti órákban Tisza Istvánnal, majd Beck táborszernaggyal és Gohichowski külügyminiszterrel tárgyalt, délután egy órakor Andrássy Gyulát fogadta. A kihallgatás után Andrássy Gyula arról tájékoztatta az újságírókat, hogy „még nem kapott megbízást ka- binetalakításra. Egyelőre csak az a feladata, hogy Buda [testen lépjen érintkezésbe a politikai pártokkal és ennek végeztével tegyen újabb jelentést a királynak.”952 A délután folyamán Tisza István rövid időre találkozott Andrássy Gyulával, majd az öt órakor induló gyorsvonattal együtt utaztak vissza Budapestre. A két politikus megbeszélésére nagy szükség volt, mert világossá vált, hogy új miniszterelnök hiányában nem számíthatnak a Tisza kormány gyors felmentésére, ezért a jelenlegi kabinet még bizonytalan ideig, teljes parlamenti felelősséggel kénytelen intézni az államügyeket. A fővárosba visszaérkező 949 Egyetértés, 1905. február 2. A Függetlenségi Pártból. 950 MNL OL P 389 2. cs. 49. sz. Buday Barna levele Károlyi Sándorhoz. 1905. január 28. - „Rettenetes tehát a zavar, és senki sem tudja, mi lesz a kibontakozás. Azt hiszem Andrássyék ijedtek meg a legjobban az eredménytől, mert ők ugyan győztek felfogásukkal, de politikai alapjuk megingott. S így a ’67-es alapon való kormányzás kísérletei oly nehézségekkel találkoznak, melyekkel megmérkőzni aligha lesz kedve és bátorsága Andrássy Gyula grófnak. Öt legfeljebb egy átmeneti kabinetben üdvözölhetjük.” 951 Egyetértés, 1905. február 3. Andrássy látogatásai. 952 Egyetértés, 1905. február 3. A homo regius. 249
