Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - Az országgyűlés harmadik ülésszakának törvényalkotó munkája
1 hető, ha az a harcképesség megóvása érdekében történik. A miniszterelnök szerint a „harcképesség mellőzhetetlen előfeltételét képező takarmány beszerzése rendkívüli okok által okozott kivételes körülmények között lehetetlen volna, ha nem bocsáthat - tunk volna ki általános takarmánykiviteli tilalmat.”801 A Németországhoz fűződő gazdasági kapcsolat nem tette lehetővé azt az egyszerű elintézési tervezetet, amely Svájc esetében megfogalmazódott. Erre hívta fel a kormány figyelmét a németországi szaktudósító jelentése is. Eszerint „A bajor Landwirtschaftsrat augusztus 6-án tartott ülésén beható tárgyalás alá vette az idei termésről beérkező jelentéseket, s ezek alapján sajnálattal volt kénytelen megállapítani az egyes vidékeken fellépő abnormis aszályt.”802 Amint várható volt, a bécsi német nagykövet 1904 december elején jegyzéket nyújtott át Gohichowski közös külügyminiszternek, amelyben közölték, hogy a „német kormány kívánatosnak tartaná, hogy azon takarmányneműek kivitele megengedtessék, amelyek nem az Osztrák-Magyar Monarchiában termettek, hanem tengerentúli nyersanyagokból származnak s melyekre nézve folyó évi augusztus n-e előtt szállítási szerződést kötöttek.”803 804 * 806 A magyar miniszterelnök a német jegyzék tartalmát 1904. december 19-én ismertette meg a földművelésügyi miniszterrel, aki - az osztrák kormányhoz hasonlóan - támogatta a kérés teljesítését.8”4 Ezen kívül az osztrák és a magyar kormány ahhoz is hozzájárult, hogy a nyilvánosság kizárásával, eseti elbírálást követően engedélyezhető takarmányneműek kivitele Németországba.8oj Az országgyűlési képviselők augusztusban szabadságra mentek, és az 1904. augusztus 4-ei minisztertanács után kormány csak szeptember 8-án ülésezett.8”6 Az Ischlben tartózkodó uralkodó augusztus végén több vezető osztrák politikust is fogadott, és közülük a leghosszabban Pitreich közös hadügyminiszterrel tárgyalt. A politikai uborkaszezont elszenvedő sajtó tudósítói arra számítottak, hogy mivel katonaságot érintő ügyekről volt szó az uralkodó a magyar miniszterelnököt is magához rendeli. A Geszten tartózkodó miniszterelnök Khuen-Héderváry Károlyt, a király személye körüli minisztert bízta meg, hogy az uralkodói audiencián képviselje a magyar kormányt. Az uralkodói kihallgatást követően, augusztus 29-én Khuen-Héderváry egyenesen Gesztre utazott, hogy a történtekről tájékoztassa Tisza Istvánt. Ezen a napon a katonaság Bécsben megjelentetett Közlönye, körrendeletben arról tájékoztatott, hogy a hadsereg és haditengerészet parancsnoksága „hatósága, csapata és intézete, bárhol legyen is, köteles elfogadni a magyar nyelven hozzája intézett hivatalos átiratokat [...] és magánszemélyek ily beadványait is [...] Azok a csapatok, amelyek kizárólag a magyar királyság területéről egészíttetnek ki, bárhol állomásozzanak is, valamint a magyarországi kiegészítő-parancsnokságok az írás801 MNL OL К 26-1908-XLI-2895. Tisza István miniszterelnök átirata a külügyminiszter részére. 1904. augusztus 24. 802 MNL OL К 178-1904-8928. Leitgeb Imre szaktudósító jelentése a földművelésügyi miniszter részére. 1904. augusztus 13. 803 MNL OL К 2G1908-XLI-2895. A. földművelésügyi miniszter átirata a pénzügyminiszter részére. 1904. december 30. 804 MNL OL К 2G1908-XLI—2895. A földművelésügyi miniszter felterjesztése a miniszterelnök részére. 1904. december 24. 8oj MNL OL К 26-1908-XLI-2895. A földművelésügyi miniszter átirata a pénzügyminiszter részére. 1904. december 30. 806 A kéthónapos nyári szünet előtt a képviselőház augusztus n-én tartotta meg utolsó ülését. 215
