Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - A házszabályreform terve és megegyezés az ellenzékkel

dott Ugrón Gáborral szót érteni, ezért a felszólalást továbbra sem merte elvállalni, így a tervbe vett feladat végrehajtása Thaly Kálmánra hárult.

Az országgyűlés 1904. március 9-én tartott ülésén a kormánypárti képviselők megszavazták Tisza Istvánnak a házszabályok ideiglenes módosítására vonatkozó indítványát, de az eredményt meg kellett semmisíteni, mert a jegyző nem rögzítette az igennel voksolók számát írásban. Ezért március ю-én a fenti indítványt ismét napirendre tűzték, és a névszerinti szavazással, 131 főnyi többséggel elfogadták.

Miután a házszabályok értelmében házszabályt módosítani csak az „évi ülések végével, s csak a törvényjavaslatok tárgyalásának bevégzése után” lehetséges, a szavazást követően Tisza István kormánya nevében azonnal visszavonta az addig tárgyalt összes törvényjavaslatot. A visszavonás az újoncmegajánlási törvényjavaslatra is kiterjedt, amelynek általános vitája már csaknem teljesen lezárult, és így semmi remény nem maradt arra, hogy a visszatartott tartalékosok és a behívott póttartalékosok leszereljenek. Ehhez a témához csatlakozva kért szót Thaly Kálmán, és feltette a kérdést: mi történik azokkal a benntartott, most már több mint 80 000 tartalékossal és póttartalékossal s azoknak nagyszámú, részben nyomorban lévő családjaival, akik az újonctörvény-javaslatnak a napirendről történő levétele esetén bizonytalan sorsnak néznek elébe. A megoldás érdekében azt javasolta, hogy az ellenzék mondjon le a „rendkívüli fegyverek” használatáról, egyúttal arra kérte a miniszterelnököt, amennyiben erre garanciát kap, vonja vissza indítványának napirendre tűzését.

Thaly Kálmán szavaira Tisza azonnal reagált és kijelentette: „Erre a legtisztább ha- zafiságtól sugalmazott felszólalásra minden gondolkozás és habozás nélkül kijelentem, hogy amennyiben a Ház minden oldala részéről kötelezettség vállaltatott arra, hogy az 1903. évi újoncok megajánlására vonatkozó törvényjavaslat a lehető legrövidebb idő alatt keresztül eresztik, én kész vagyok a házszabályok ideiglenes módosítására vonatkozó indítványomat visszavonni, a - sajnálatomra - most már visszavont törvényjavaslatokat azonnal újra benyújtani és azok további alkotmányos tárgyalását kérni.”733 A miniszterelnök szavait mind a baloldal, mind a jobboldal felállva, tapssal és éljenzéssel fogadta. Eközben Thaly a miniszterelnökhöz ment és kezet szorított vele, amit hosszantartó taps és éljenzés követett. A nemzeti érzés táplálta emelkedett hangulat hatása alól az obstrukció vezére Ugrón Gábor sem vonhatta ki magát, és hozzászólásában pártja nevében kijelentette: „Azon indítványhoz, hogy az 1903. évre szóló újoncjavaslat megszavazása elé mi a magunk részéről akadályokat ne gördítsünk, hozzájárulunk.” Hasonlóan nyilatkozott a Néppárt nevében Zichy Aladár is azzal a tényekkel nem teljesen megegyező kitétellel, hogy ők soha nem akarták az újoncjavaslat elfogadását akadályozni. A disszidensek nevében a fentiekhez Szentiványi Árpád csatlakozott Kijelentette, hogy „az obstrukcióban részt nem vettünk, tehát természetes, hogy ehhez mi is hozzájárulunk”.734 Ezek után - hogy elkerüljék az újonctörvény javaslat ismételt tárgyalását - képviselők hozzájárultak ahhoz, hegy a kormánynak a törvényjavaslatok visszavonására vonatkozó bejelentését

733 Képviselőházi Napló, 1901-1905. XXIII. köt. 398. országos ülés. 1904. március 10.

734 Egyetértés, 1904. március 11. Teljes a béke. - 1904. március 10-én a kormány meg nem nevezett tagja így nyilatkozott: „A házszabályok revíziója pedig csupán haladékot szenved, de mindjárt előállunk vele, mihelyt könnyebben áthajthatjuk.” (Budapesti Hírlap, 1904. október 9.)

198