Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - A delegációk munkája és a parlament munkaképtelensége
írásának lehetősége is, amitől a párt tagjai óvták a kormányt, mert az utóbbi időben megtartott időszaki választásokon a párt sikertelenül szerepelt. A delegáció munkáját a Függetlenségi Párt részéről Kossuth Ferenc úgy értékelte, hogy a testület többször is túllépte törvényes hatáskörét, de nem hozott olyan határozatokat, amelyek elősegítenék az obstrukció felszámolását. Pártjának követelése továbbra is az önálló magyar hadsereg, „amelynek természetes folyománya a magyar vezénylet - és szolgálati nyelv, a magyar zászló és jelvények, a magyar katonai bíráskodás és sok más egyéb, ami az önálló magyar hadsereg létével összefügg”.713 714 715 716 A fentiek ellenére úgy ítélte meg, hogy „az obstrukció teljesen megköti az országgyűlési tevékenységet, nem enged semmit alkotni, és lehetetlenné teszi a kormány ellenőrzését s az alkotmányos ellenzéki ténykedés erélyes érvényesítését.” A képviselőház munkaképtelenségének rovására írta, hogy Németországba irányuló kivitelünk lényegesen visszaesett a kereskedelmi szerződés hiánya következtében. A Függetlenségi Pártnak a kormány tervével kapcsolatban az volt az aggálya és egyben kérdése, hogy Tisza István a most folyó kártékony obstrukciót kívánja letörni, vagy általában, a szólásszabadságot biztosító parlamenti obstrukciót teszi lehetetlenné? Az obstrukció felszámolásának gondja a delegáció ülései miatt az osztrák fővárosban tartózkodó magyar kormány tagjait is folyamatosan nyomasztotta. Sőt, Pitreich közös hadügyminiszter 1904. február 20-án kelt levelében fontosnak tartotta, hogy Tiszát a parlamentben folytatott harcában katonás módon így bátorítsa: „Kívánom, hogy harcával elérje, hogy teljes legyen a győzelem. [...] Remélhetőleg a bátor vezér példája a végsőkig való kitartásra bátorítja a csapatokat.”7'4 A közelgő parlamenti ülésre való felkészülés jegyében, 1904. február 25-én a kormány jelen lévő tagjai úgynevezett bécsi minisztertanácsot tartottak.7'5 A megbeszélés egyetlen napirendi pontjaként a parlament munkaképességének helyreálb'tása érdekében az egy szakaszos házszabály módosításról fogadtak el határozatot. Annak érdekében, hogy a miniszterelnöknek a fentiek intézésére több ideje és energiája maradjon, az uralkodó - a saját kérésére - 1904. március 3-án felmentette Tiszát a király személye körüli miniszteri teendők alól.7’6 A miniszterelnök előterjesztésére Ferenc József Khuen-Héderváry Károlyt nevezte ki a Király Személye Körüli Minisztérium élére. Az 1904. március elsejét követő országgyűlési üléseken a kormány felsorolta azokat a törvényjavaslatokat, amelyek elfogadását megakadályozta az obstrukció, illetve amelyekkel igazolni kívánta a Ház munkaképességének helyreállítása érdekében hozandó intézkedések szükségességét. Ezért a két legfontosabb törvényjavaslaton kívül (újoncjavaslatok és a költségvetés), március 2-án az illetékes miniszterek az alábbiakat terjesztették a képviselőház elé: a német birodalommal és Olaszországgal kereskedelmi viszonyaink rendezése céljából megindítandó tárgyalásokról; a főudvarnagyi bíráskodásról; a közös hadsereg katonai nevelő- és képzőintézeteiben magyar honos ifjak részére létesített 250 alapítványi helyről szóló 1897. évi XXII. törvény módosításáról, illetve ezen alapítványi helyek további 1073 hellyel való szaporításáról; a vármegyei alkal713 Egyetértés, 1904. február 28. Kossuth Ferenc: A mi kötelességünk. 714 MREZSLT 44/a. f. Tisza iratok 9. t. 4. Henrich Pitreich levele Tisza Istvánhoz. Bécs, 1904. február 20. 715 OSZK Kézirattára Quart. Hung. 2955. Berzeviczy, 1903-1905.14-15. - A tanácskozásról nem készült jegyzőkönyv. 716 MREZSLT 44/a. f. Tisza iratok 8. t. 9. Ferenc József leirata Tisza István részére. Bécs, 1904. március 3. 192
