Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - Osztrák-magyar közjogi vita
A miniszterelnök programjának ellenzéki elutasítása már annak elhangzása előtt megtörtént. A Függetlenségi Párt Szederkényi Nándor vezetésével létrejött csoportja 1903. november 3-án a Pannónia Szálló különtermében értekezletet tartott, amelyen határozat született arra, hogy „a holnapi képviselőházi ülésen megkezdik a harcot Tisza István kormánya ellen”.650 A határozat képviselőházi tolmácsolásával Holló Lajost bízták meg. Az értekezleten a többi ellenzéki párt képviselői is jelen voltak, ezért a résztvevők összejövetelüket pártközi tanácskozássá nyilvánították. A követésre ajánlott hangnemre jellemző a Néppárt vezércikke, amely a Tisza kormány megalakulását így kommentálta: „Az erős kéz belevájta éles körmét a magyar alkotmány eleven húsába.”65' A kormányprogramot elutasító obstrukciós vita közben a sajtó tudomására jutott, hogy az 1903. november 10-én megtartott parlamenti ülés alatt a miniszterelnöki teremben a kormány tagjai teljes létszámban - úgynevezett folyó ügyekről - tartottak minisztertanácsi ülést.652 A híradások arról tudósítottak, hogy az elkövetkező napokban a hoz- zászólalásokat megszakítva, Tisza István indítványozni fogja az újoncmegajánlás napirendre tűzését. Miután a házszabályok szerint a napirendi vita keretében csak négy felszólalás volt engedélyezett, így valószínűnek tartották, hogy az indítvány napirendre kerülését az ellenzék nem lesz képes megakadályozni. A kormány fenti tervét az 1903. november 12-én megtartott parlamenti ülésen Tisza István indítványozta, hogy a képviselőház a másnapi ülés „napirendjére az újonclétszám megállapítását és a folyó évre szükséges újoncok megszavazását célzó két törvényjavaslatot tűzze ki”. A miniszterelnök akciójának köszönhetően - az ellenzék tiltakozása ellenére - Nyíri Sándor honvédelmi miniszter november 13-án a képviselőház elé terjesztette a bejelentett törvényjavaslatokat. A 404. számon benyújtott előterjesztés a közös hadsereg és a haditengerészet, valamint a honvédség részére megállapított újoncjutalékok mennyiségének az 1903. végéig való fenntartásáról, a 405. számú pedig az 1903. évben kiállítandó újoncjutalék megállapításáról szólt.653 A honvédelmi miniszter külön felhívta a figyelmet arra, hogy a képviselők által már korábbról is jól ismert javaslatok vita nélküli elfogadása a leszerelésre váró katonák gyors hazatérését tenné lehetővé. Ennek ellenére a két törvényjavaslat feletti vita, immár megszokott mederben, vég nélkül folytatódott. Osztrák—magyar közjogi vita A politikai feszültséget tovább élezte Koerber osztrák miniszterelnöknek a Reichsratban elmondott, a magyar közjogot sajátosan értelmező, a király alkotmányos felelősségét tagadó beszéde. Thallóczy Lajos már 1903. november 7-én arról tájékoztatta Khuen- Héderváry Károlyt, hogy „jó forrásból értesülök, az osztrák parlamentben újból dühön- geni fog az obstrukció, mely azon az alapon fog megindulni, hogy a parole [jelszó - S. L.]: Magyarország lesz. Koerber ezért arra is gondol, hogy Magyarország rovására, vagyis osztrák hazafias szempontból nagy fénnyel akar lelépni. A csehek nem tudják, hogy mit 630 Egyetértés, 1903. november 4. A Szederkényi-párt Tisza ellen. 651 Néppárt, V. évf. 45. szám. 1903. november 7. Kezdődik a Tisza-korszak. 652 Egyetértés, 1903. november n. Kezdődik az erőszak. - A november ю-én tartott minisztertanácsi ülés jegyzőkönyvében erről nincs feljegyzés. (MNL OL К 27.1903. november io./r.) 653 Képviselőházi Napló, 1901-1905. XIX. köt. 335. országos ülés. 1903. november 13. 176
