Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Bevezető tanulmány - A. Gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya 1903. június 27-1903. november 3. - Khuen-Héderváry Károly kormány megalakítása
dásáról a parlamenti ellenzék magatartása miatt szó sem lehetett, de az exlex állapot ellenére a királyi döntés tovább váratott magára. Az uralkodó Khuen jelölésének véglegesítése előtt Kállay Bénit Budapestre küldte annak kipuhatolására, hogy Tisza megnyerhető-e a bán személyének és programjának támogatására. A két politikus 1903. május 17-én, a Hungária Szállóban tartott megbeszélésén Tisza elfogadta: ha Khuen-Héderváryt kéri fel a király kormányalakításra, akkor ő hajlandó lesz miniszteri tárcát vállalni és az obst- rukció letörését hatékonyan elősegíteni.13 14 15 16 17 18 A királynál Kállay Béni befolyása bizonyult erősebbnek, így május 23-án az ő védence, az uralkodó által is kedvelt Khuen-Héderváry Károly kapott megbízást kormányalakításra.'4 A horvát bán 1903. május 24-én érkezett a magyar fővárosba, és este találkozott Tisza Istvánnal, akivel éjfélig tanácskozott. A megbeszélést Tisza István feljegyzésében az alábbiak szerint rögzítette:'5 „velem kíván mindent megbeszélni s tárgyi és személyi kérdésekben nem foglalt állást a király előtt, míg azokat velem meg nem beszélte. Magának a belügyet tartja meg, de szabad kezet enged minden egyéb tárcát illetőleg. Nézeteink mindenben találkoztak, s bár tájékozatlansága az itteni viszonyok és függő kérdések tekintetében nagyobb volt, mint aminőre elkészülve lehettem, egy magával tisztában lévő, nyugodt elhatározásra jutott egész ember benyomását tette rám. [...] Függőben csakis Wekerle bevonása maradt, minek meggondolására időt kívánt.” A találkozó végén Tisza egy feljegyzést adott át a bánnak, amely a válság felszámolására javasolt intézkedések vázlatát tartalmazta. A Bécsből 25-én hazaérkező Fejérváry Gézát a fenti megbeszélésről sem az uralkodó, sem Kállay Béni nem tájékoztatta, arról csak Tiszától értesült, aki másnap a pünkösdi ünnepekre hazautazott vidéki birtokára. Tisza István és Khuen-Héderváry már márciusban tárgyalt az obstrukció letörésének lehetséges módozatairól, ezért meglepő, hogy a fenti találkozót mennyire eltérően értékelték. A horvát bán 1903. május 28-án kelt levelében szinte megdöbbenve arról tájékoztatta Kállay Bénit, hegy Tisza István a nyers erőszakhoz akar nyúlni, mert szerinte így a parlament munkaképessége augusztus közepére helyreállítható, illetve a rosszabb variáció szerint, ez a cél választások kiírása esetén - amennyiben „kezes a ház” - novemberre megvalósítható.'6 A horvát bán így értékelte a Tisza Istvánnal folytatott megbeszélését: Jó barátságban, színleges egyetértésben váltam el tőle, mert nem akartam további nehézségeket okozni, de azzal a mély meggyőződéssel, hegy irányával nem tudok megbarátkozni, programja nem az enyém, azért neki kell helyt állani, én nem képviselhetem.”'7 Khuen-Hédervárynak az sem tetszett, hogy Tisza a kormányalakításnál Wekerle Sándor, Hieronymi Károly és Roszner Ervin, esetleg még Bánffy Dezső miniszterségével is számolt. Különbözött a nézetük az Apponyi-féle parlamenti csoportosulásnak a kormánypártból történő kiválásáról is.'8 Tisza nagyon szeretett volna megszabadulni 13 Tisza, 1923. 701. 14 Khuen-Héderváry Károlyról horvát szerző véleményét lásd: Holjevac, 2015. 15 Tisza, 1923. 702. 16 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. Gróf Khuen-Héderváry Károly levele Kállay Bénihez. 1903. május 28. 17 OSZK Kézirattár Quart, flung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. Gróf Khuen-Héderváry Károly levele Kállay Bénihez. 1903. május 28. 18 Az udvari körökben Apponyi Albert házelnöknek az erélytelenségét tették felelőssé azért, hegy az ellenzék megbénította a parlament munkáját. Apponyi kegyvesztettségét a király a budai várban 1903. május 18
