Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Földművelésügyi Minisztérium

I A kormány gazdaságpolitikai érdeklődése főleg az európai országokra irányult. Erre utal, hogy a Washington székhellyel tevékenykedő tudósítói állás 1903-ban betöltetlen maradt. Az Európában - London, Berlin, München, Bukarest és Szentpétervár szék­hellyel - dolgozó szaktudósítók ebben az évben különösen a folyamatban lévő vámügyi tárgyalásokra figyeltek. Szőlőtelepítés és afiloxéra elleni küzdelem A filoxéra által elpusztított szőlőterületek újra telepítésére az 1891. évi I. törvényben biz­tosított adókedvezmény továbbra is megmaradt, illetve az 1896. évi V. törvényben rög­zített állami kölcsönből ebben az évben 8163 termelőnek, 15 620 kát. hold szőlő felújításá­ra 28 475 700 koronát biztosítottak. Az élősködő rovar eddig nem tapasztalt kártételeit az 1903. évben hatvanhat községben fedezték fel. Ezzel a vész sújtotta községek száma 3227-ről 3293-ra (57%-ra) növekedett, illetve a filoxéra megjelenése előtti ültetvények te­rületének 75%-át fertőzöttnek nyilvánították.537 Az állami támogatásnak köszönhetően a filoxéra által kipusztított 460 000 kát. hold ültetvénynek 54%-át, vagyis 246 452 kát. holdat már felújítottak. A szőlőtelepítés üteme az 1903. évben 1549 hektárral elmaradt az előző évitől, de a gazdák így is jelentős eredményt értek el. A statisztika nyelvére lefordítva: immunis ho­moktalajba 2747, nem immunis, tehát nagyrészt a hegyvidékek kötött talajába 8309 hek­táron került új szőlőültetvény.538 A filoxéra elleni védekezésben és az újra telepítésben fontos szerepet játszottak a kár­tevők pusztításának ellenálló amerikai szőlőfajták termelésbe állítása, amelyeknek túl­nyomó része csak arra volt alkalmas, hogy rájuk oltsák a régi hazai fajtákat. A tengeren túlról behozott szőlőfajták ellenálló képessége sem volt egyforma, a telepítés sikerét túl­nyomórészt a talajviszonyok határozták meg. Ezért a minisztérium felügyeletével a szakemberekre várt a feladat, hogy különböző talaj- és éghajlati viszonyok között ellen­őrizzék az amerikai szőlőfajták filoxérának ellenálló képességét és az oltványok kezelésé­re tapasztalati ismereteket szerezve, azokat biztosítsák a gazdák részére.539 540 Ezen felada­tok ellátására a kormány - az 1880-as évektől kezdve - a különböző borvidékeken ún. ál­lami amerikai szőlőtelepeket létesített, és az itt termelt szőlővesszőket és oltványokat az 1896. évi V. törvény rendelkezései alá eső borvidékek termelőinek adták el. Ezeken kí­vül európai fajtájú vesszőket biztosítottak immunis homoktalajú területekre. 1903-ban az állami telepeken, változatlan nagyságú területen összesen 40 892 328 darab amerikai, 4 544 980 darab európai fajtájú szőlővesszőt és 1 809 763 szőlőoltványt állítottak elő, il­letve értékesítettek kedvezményes áron.54” A fenti szaporító anyagot az elpusztult hegy­vidéki szőlők újra telepítésére, illetve az egyre nagyobb arányokat öltő immunis homok­területek szőlővel való beültetésére használták fel. Mivel a változatlan nagyságú területen működő állami telepek nem tudták kielégíte­ni a kedvezményes áron értékesített szőlővesszők és oltványok iránti növekvő keresle­tet, ezért a támogatásban részesítendő gazdák körét - a beérkező kérvények alapján - a 537 Évkönyv 1903,1904. 78. 538 Évkönyv 1903,1904. 218-219. 539 Részletesebben lásd: Soós, 1989. 675-704.; Soós, 2010.197-208. 540 Évkönyv 1903,1904.79. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom